Köziglap.hu  
Toggle Content .:: Kezdőlap :: Közösségi fórumok :: Regisztráció ::.
Toggle Content User Info

Üdvözlet Anonymous

(Regisztráció)

Csatlakozás:
Legutóbbi: adrkk88
Új, ma: 0
Új, tegnap: 0
Összes: 4574

Látogató online:
Tag: 0
Látogató: 21
Összes: 21
Ki hol van?:
 Látogató:
01: Content
02: Kezdőlap
03: Content
04: Content
05: Saját beállítások
06: Fórum
07: Fórum
08: Fórum
09: Content
10: Fórum
11: Fórum
12: Hírek
13: Fórum
14: Fórum
15: Content
16: Content
17: Content
18: Saját beállítások
19: Fórum
20: Hírek
21: Fórum

Bejelentkezett admin:

Nincs jelenleg adminisztrátor!

Toggle Content Modulok

Tartalom › A szociális ágazat sorsa
A szociális ágazat sorsa
Mi lesz a szociális ágazat sorsa a közigazgatás korszerűsítése folyamatában?

Szociális Igazgatás 2003/4.szám

Egyre többször teszem fel magamnak a kérdést: része-e a szűkebb értelemben vett polgármesteri hivatalok, települési önkormányzatok és jegyzőik szociális igazgatási tevékenysége, hatásköre, illetékessége a közigazgatás átfogó reformjának, folyamatának, programjának, s hogyan?

Belügyminisztérium honlapján (www.b-m.hu/idea/index.html) elérhető a közigazgatás korszerűsítésének vitaanyaga, a különböző munkacsoportok tanulmányai. Ezen túl több helyen lelhetünk fel információt az Interneten, többek között az www.mkksz.org.hu oldalán is, a közigazgatás korszerűsítése linkre kattintva. Nem célom elméleti tanulmányt írni olyan kérdéskörről, amely egyrészt túl tág, másrészt nagyobb tapasztalattal, több információval rendelkező, a folyamatot befolyásolni képes szakemberek folytatnak róla vitát. Úgy tűnik, egyetértés van abban, hogy a korszerűsítési folyamat tovább nem halogatható, a körülmények kényszerítő erővel hatnak. Az a kérdés foglalkoztat, mint a területen dolgozót, hogy a döntéshozatal mikor és hogyan történik majd, s ez érinti-e a szociális igazgatást? Tapasztalatom, hogy az információk nem is jutnak el a gyakorlatban dolgozókhoz, valahol megrekednek a felsőbb, s az alsóbb vezetés szintjein. Azok a szaklapok, amelyek ilyen kérdésekkel foglalkoznak, tanulmányokat jelentetnek meg, általában szintén nem jutnak el a dolgozókhoz. Meggyőződésem, hogy a gyakorlatból sok ötlet, érv meríthető. Úgy tűnik számomra, hogy sokan csupán várnak, s ha tesznek, szólnak, azt egyéni érdekük diktálja.

A szociális igazgatási szakma presztízse, érdekképviselete és érdekérvényesítő képessége meghatározó e kérdéskörben. Egyébként természetes módon az építésüggyel és a gyámhivatallal együtt szerepelnek ezek az államigazgatási feladatok, mint amelyeket el kell választani az önkormányzati feladatoktól. Az okmányirodákról szinte naponta jelenik meg egy-egy hír. A szociális igazgatást inkább csak megemlítik az elképzelésekben, mivel jelenleg is van az ágazatból államigazgatási hatáskör, körzeti feladatok kijelölt városok jegyzőihez telepítve.

Idézetek Hoffman István: A kistérségi (körzeti) igazgatás múltja, jelene, jövője – különös tekintettel a hatósági igazgatásra című tanulmányából:
 „Azt is el kell fogadni, és alaptételként lehet rögzíteni, hogy bizonyos államigazgatási hatásköröket a polgárokhoz a lehető legközelebb, települési szinten kell ellátni. A jelenlegi magyar közigazgatásban települési szinten nem lehet hatékony államigazgatási szervezetrendszert kiépíteni.
Elkerülhetetlen, hogy a települési jegyzők államigazgatási hatásköröket lássanak el. A kérdés, hogy melyek azok a hatáskörök, amelyeket bármely települési önkormányzat jegyzőjének el kell látnia, és melyek azok, amelyek olyan speciális szakértelmet kívánnak meg, amely szakember hiányában lehetetlenné teszi a települési szintű elsőfokú ügyintézést.”

Talán átgondolható mi az, ami önkormányzati hatósági ügyként jelenik meg jelenleg, s jó-e, hogy így van? Egyértelmű rendező elv lehetne a hatáskörök telepítésében az alanyi jogú ellátások államigazgatási ügyként történő hatásköri telepítése. A szakma ismeri az ellátásokat, s én azt gondolom nagy részük államigazgatási feladat kellene, hogy legyen, ezzel biztosítottabb a szakszerűség, s a jogosultak biztonságosabban kapnák meg az ellátásokat. Mindannyian tudjuk, hogy az önkormányzatok szűkös anyagi helyzetük miatt sok településen nem biztosítanak kötelező feladatot, sokszor anyagi ellátást sem.

Nem egy hivatali dolgozó élte már át azt a helyzetet, hogy helyes, törvényes előterjesztésére a hatáskörrel rendelkező képviselő-testület, bizottság törvénytelen döntést hozott. Az önkormányzati rendeletek előkészítői szintén a hivatal szociális igazgatásban dolgozó szakemberei, akik arra kényszerülnek, hogy előterjesztéseik a pénzügyi helyzethez, az előterjesztők elvárásaihoz, s nem az ott élő lakosság szociális helyzetéhez igazodjanak, s ha lehet, még legyen törvényes is az előterjesztés. Természetesen, ha hibát fedez fel egy vizsgálat, abban is a hivatali dolgozó a hibás. Nem tudok róla, hogy bárki elemezte volna, hogy egy szociális tárgyú rendelet előterjesztésének megszövegezéséhez, egy egyedi döntés meghozatalához hányféle, milyen irányból jövő ráhatásoknak, néha kényszerítő erőknek kell megfelelni egy területen dolgozónak.

Maga a szociális törvény a helyi szabályozásra oly kevés lehetőséget ad, hogy sokszor nem is értem miért telepítik oda a hatáskört? Igaz, többet és szebbet adhat az önkormányzat, ám nem ez a jellemző, inkább keresik a lehetőséget a megszorításokra, nem mintha nem lennének szociálisan érzékenyek. Ez a szociális érzékenység akkor jelenik meg erőteljesen, ha egyedi problémával szembesül vagy szembesülnek a hatáskörrel rendelkezők. Érdekes helyzetek adódnak ebből, csak egy apró példa: a rendeletet megszavazzák a képviselők, ám egy egyedi ügy elbírálása vagy fellebbezés kapcsán már nagy viták alakulnak ki időnként, s azonnal mindenki személyes ismeretsége, ebből fakadó érzékenysége, az érdemes, érdemtelen szubjektív megítélése alapján szavaz. Az elsődleges probléma mégis a finanszírozás, a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok nem tudnak előteremteni bevételi forrásokat további szociális ellátásokhoz.

Szociális Szakmai Szövetség honlapján olvashatjuk az elnökség által létrehozott szociális törvénykezési munkacsoport egy új szociális törvény megalkotására vonatkozó koncepcióját (2003. május 3.) E koncepció ekkor még nem foglalkozott a hatáskörök telepítésének kérdésével. Azóta a szakma készen áll ötleteivel, a hatáskörök telepítésének új koncepciójával, kérdés, mi hogyan, hol és mit tehetünk azért, hogy ne sodródjunk perifériára az érdekek harcában?

Idézetek a Belügyminisztérium Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Programja vita anyagából www.b-m.hu/idea/index.html (Kistérségi Projekt):
„ A szociális igazgatás szervezeti keretei nem egységesek, a társadalombiztosítás keretében ellátott, biztosítási elven működő szociális ellátások igazgatása viszonylag autonóm rendszert képez, amelyben 1998. I. 1. óta jelentős a magánszektor részvétele is, különösen a nyugdíjrendszer tekintetében. Elkülönült szervezet, a munkaügyi központok felelnek az aktív korúak szociális ellátásainak egy jelentős részéért. A gyermekvédelmi igazgatásban fontos szerepet töltenek be a megyei és városi gyámhivatalok. A központi, miniszteriális irányítás sem egységes. A 2002. XI. tv. alapján a munkaügyi központok a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt álnak, míg a többi alágazat az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium alá tartozik. „

„ A számos, a szociális igazgatást szabályozó törvény és kormányrendelet az önkormányzatokra bízott szociális hatósági igazgatási feladatok többségét önkormányzati ügyként definiálta, így azokban a jegyző és a polgármesteri hivatal csak döntés előkészítő szerepet játszik, a döntést választott önkormányzati testületek, illetve szervek hozzák meg. A jegyző csak kivételesen kapott döntési hatáskört a szociális ügyekben, így például a jegyző állapítja meg a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását, a katonakötelesek hozzátartozóit megillető ellátásokról dönt, megállapítja a vakok személyi járadékát, dönt a hadigondozotti igényjogosultságról, kiállítja a közgyógyellátási igazolványt, a szociális ellátás terhére folyósítja a cukorbetegek jogszabályban előírt támogatását. A jegyző a rehabilitált munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban is fontos szereppel rendelkezik. A képviselő-testület és polgármester hatáskörébe utalt szociális feladatokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, regisztratív, technikai jellegű igazgatási feladatok ellátását is a jegyzőre bízta a szociális törvény és az egyes ágazati kormányrendeletek.


A szociális törvény és az alágazati törvények, kormányrendeletek a szociális vállalkozásokkal, magánszféra által fenntartott alapfeladatot végző szociális intézményekkel kapcsolatos engedélyezési hatásköröket a körzetközponti települési jegyzőre telepítette át.


Véleményem szerint a települési jegyzőre indokolt szociális hatásköröket telepíteni. Nem abban látom a hibát, hogy a jegyzőre telepítettek szociális igazgatási hatásköröket, hanem, hogy átgondolatlanul, s indokolatlanul tett a jogalkotó különbséget az egyes szociális támogatások között, amikor azok jó részét önkormányzati hatósági ügyként az önkormányzat választott testületeire és szerveire bízta, míg másokat államigazgatási ügyként a jegyzőre telepített.


Az elhibázott lenne, hogy az engedélyezési hatásköröket a települési jegyzőkre telepítsék. A települési jegyző, mint az önkormányzat tisztségviselője gyakran mindig elfogult a településen létesítendő szociális intézmények tekintetében. Az elfogultság miatt számos esetben szükséges az eljáró közigazgatási szerv kijelölése, ami feleslegesen terheli a közigazgatási hivatalokat. Véleményem szerint a szociális intézményekkel és vállalkozásokkal kapcsolatos alapellátó és szakellátó intézmények működésének engedélyezésére vonatkozó hatásköröket kistérségi szintre kell telepíteni, s megfontolandó, hogy a hatáskört államigazgatási szervre kellene ruházni. "


"Elképzelésem szerint a következő hatósági igazgatási hatásköröket kellene kistérségi szinten megszervezni:
1. Okmányiroda.
2. Gyámhivatali feladatok ( a városi és megyei gyámhivatal elsőfokú hatáskörei ).
3. Kiemelt építéshatósági ügyek.
4. Szabálysértési ügyek elbírálása.
5. Közigazgatási határozatok végrehajtása.\r\n6. Környezetvédelmi hatósági ( bírságolási ) ügyek, melyek jelenleg elsőfokon a települési jegyzők látnak el.
7. A települési jegyzők szociális és közoktatási igazgatási engedélyezési ügyei.
8. Közegészségügyi és járványügyi hatósági feladatok ( az ÁNTSZ városi tiszti főorvosának hatáskörei ).
9. Munkaügyi hatósági ügyek ( a városi munkaügyi központok hatáskörei ).
10. Mezőgazdasági hatósági és támogatási hatáskörök ( a falugazdászok hatáskörei).
11. Ingatlan-nyilvántartási ( a körzeti földhivatalok hatáskörei ).
12. A megyei közigazgatási hivatal és igazgatási szervei által elsőfokon ellátott hatósági hatáskörök.
13. Fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörök.
14. Üzlet működési engedélyezés, telepengedélyezés, vásár-piac tartásának engedélyezése.
15. Temetkezési szolgáltatások végzésének engedélyezése.


A kistérségi közigazgatási hivatal másodfokú hatósági hatáskörei:

A települési jegyzők által hozott államigazgatási hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása.

A települési önkormányzatok társulásainak ( a kistérségi modellnek ) elsősorban az önkormányzati hatósági hatáskörök tekintetében lehet létjogosultsága. 


„A" változat


A jelenleg körzetközponti jegyző által ellátott - speciális szakértelmet igénylő –feladatokat ( pl. okmányiroda, építésügy, szociális feladatok, gyámügy, továbbá más hasonló jellegű hatásköröket ( szabálysértés, végrehajtás, adóigazgatás, környezetvédelmi hatósági feladatok, stb. ) indokolt a regionális közigazgatási hivatalok alárendeltségében működő, saját hatáskörrel rendelkező kistérségi közigazgatási hivatalokban ellátni.

A kistérségi közigazgatási hivatal – mint általános hatáskörű szerv – feladat és hatáskörét a jogszabályok által megállapított körben a körzeti jellegű államigazgatási ügyek jelentenék, ezekben a kistérség lehet az I. fokú hatósági szint. Természetesen a csak helyben intézhető, lokális ügyeket ( pl. anyakönyvi ügyek, polgármester államigazgatási hatáskörébe tartozó ügyek, jegyzői hatáskörök egy része )továbbra is települési szinten kell ellátni, ezek tekintetében a jegyző szerepe változatlan marad.

Előnye e megoldásnak, hogy a kistérségben szervezetileg is megtörténhet az önkormányzati és államigazgatási ügyek szétválasztása, javítható az igazgatási szolgáltatás szakszerűsége, hatékonysága, egységesebbé tehető a jogalkalmazás, az állami irányítás. A közigazgatási hivatalba integrálhatók egyes dekoncenrált szervek által ellátott funkciók.íbr>\r\nHátránya, hogy az új hivatal létrehozásakor, a személyi és tárgyi feltételek kialakításánál pótlólagos források is felmerül. Számolni kell továbbá azzal, hogy az államigazgatási körzetközponti szerepüket elvesztő települések presztízsveszteségként élhetik meg a folyamatot, illetőleg a humán infrastruktúra átcsoportosítása az önkormányzati apparátusok gyengülésével járhat.

„ B” változat


E megoldás lényege, hogy a kistérségi államigazgatási ügyintézés szervezeti hátterét a körzetközponti település polgármesteri hivatala jelenti, a hatáskörök, feladatok címzettje pedig továbbra is a jegyző lenne. Új hivatal létrehozására nem kerülne sor, a szükséges kapacitások beépülnének a körzetközponti önkormányzat polgármesteri hivatalába.


Előnye e változatnak, hogy az alacsonyabb költségek mellett az egyszerű, ismert módszereket követi a struktúra. A körzetközponti települések szerepe az újonnan telepíthető hatáskörök révén tovább erősödik.

Hátránya, hogy nem érvényesíthető az államigazgatási és az önkormányzati ügyek szétválasztása, az egységes állami irányítás. Ezen túlmenően, az államigazgatási feladatok túlzottan terhelik a körzetközponti önkormányzatot, továbbá a központ a többi önkormányzathoz képest többlet befolyáshoz juthat a döntés előkészítés és végrehajtás terén. Szükséges megjegyezni, hogy ebben az esetben indokolt a jegyző - a kétharmados Ötv.-ben szabályozott - jogállásának módosítása is, hogy az államnak megfelelő ráhatása legyen az államigazgatási feladatok ellátásának irányítására. „

Az e-közigazgatást is érinti e probléma felvetése. Amennyiben a feladatok túlnyomó része államigazgatási feladatként jelenik meg, azonnal egységes szakmai szoftver alapján lehet dolgozni, s kérelmek elektronikus intézését, kérelmek benyújtását teszi lehetővé. A jelenlegi helyzetben az önkormányzatok különböző speciális szoftvereket használnak, amelyet nem az indokol, hogy eltérő ellátásokat biztosítanak a lakosságnak, sokkal inkább a település nagyságrendje, s a szakmai szoftver ára, egyszerűbb vagy bonyolultabb szerkezete, funkciói, a felhasználó betanulásának ideje, a szükséges informatikai ismeretek minimális szükségessége vagy nagyobb tudás igénye határoz meg.

Megszűnt önállónak lenni minisztériumunk, ez sem a szakma erősödését szolgálja, s e megjegyzés nem kritika abban az értelemben, hogy a minisztérium szociális területét képviselő, abban dolgozó szakemberei, akiket ismerünk, becsülünk, tudjuk, vívják a maguk harcát értünk is. Talán vannak, akik elolvasták a minisztérium információs stratégiáját, s ha elolvasták tudják, hogy egy nagy terjedelmű, sokrétű munka, melyben természetes módon nagy hangsúlyt kapnak az egészségügy kérdései, s megtalálom benne a szociális területre vonatkozó stratégiát is. A terület fontosságát, a szakma megbecsülését éreztem volna, ha ez a stratégia legalább két részből áll, egyik az egészségügy nagy ágazatát, s a másik a szociális ágazat különböző területeit tartalmazza.

Olvasgatva, tűnődve önkéntelenül megfogalmazódott bennem a kérdés: ki képviseli a szociális igazgatás érdekeit? Lehet, hogy képviselnek, csak nem veszem észre, nem tudok róla? Bármely lapra benézek az Interneten, s olvasom szociális szövetség, kamara, egyesület tevékenységét elsődlegesen a személyes gondoskodást nyújtó intézményekről, szervezetekről, érdekeik képviseletéről szól. Szakszervezeti honlapokat is olvasok, abban az értelemben ajánlom is mindenkinek, hogy sok hasznos információt tartalmaznak, letölthető anyagokkal, ám ott sem érzem, hogy képviselnének.

A szakszerűség, a szakértelem a hatásköri feladatok csoportosításának egyik elve, s ebbe csak a szociális jellegű működési, vállalkozói engedélyek férnek bele, amelyek megfelelő szakértelmet követelnek. A gyakorlatból állítom: ez az egy ügycsoport semmivel nem bonyolultabb 1993. évi III. tv. által szabályozott sok ellátásnál, s említhetném a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényünk anyagi ellátásokra vonatkozó részét, amely a szociális igazgatás feladata. Az is természetes, hogy maradjanak a települési önkormányzatoknak hatásköreik, hozzanak rendeletet sajátos ellátásokról. Az azonnali intézkedést igénylő szociális problémák szintén helyben, s azonnali intézkedést követelnek meg. A továbbgondolás természetesen elvezet a szociális igazgatás mintahelyeihez, lesz-e, s milyen szerepe a korszerűsítés folyamatában annak a munkának, tapasztalatnak, ismeretnek, melyek e mintahelyeken összegyűltek? A jó elképzeléseket (a minisztériumi mintahelyi projekt, amelyről már írt a SZOCIÁLIS IGAZGATÁS) nem szabad elsorvasztani, valamilyen módon meg találni helyüket, szerepüket a közigazgatás változó szervezeti keretei között.

E kis írásban nem saját településem problémáit írtam le, nem a helyi gyakorlatot hoztam példákként, hanem a területről hallott ismerteimet, s vannak olyan általános problémák, amelyek minden településen jelentkeznek valamilyen formában. Írásom gondolatébresztőnek szánom, bízva, hogy megszólal a terület, akár ötleteivel, akár azért mert több információval rendelkezik. A jelzett anyagok teljes ismerete, elolvasása megéri a fáradtságot jövőnk elképzeléseihez, s e kis írás nem munkálja ki egy új szociális ellátó rendszer hatásköreinek telepítését, csupán utalni tudtam ennek szükségességére. A jelenlegi rendszer meghosszabbítja, bürokratikusabbá teszi az ügyintés folyamatát az önkormányzati hatósági ügyekben.

Mi lesz a szociális igazgatás sorsa a közigazgatás korszerűsítésének folyamatában? Győznek az ellenérvek és ellenérdekek? Tehetünk-e valamit, s ha igen, hol és hogyan egy jobb, korszerűbb szociális igazgatási struktúra kialakulásáért? Aki most hallgat, az ellenérdekeknek kedvez, s nem lesz jobb, egyszerűbb és szakszerűbb a munkája. \r\n

Fazekasné Mádai Gizella,
szociális igazgatási mintahely vezetője,
Polgármesteri Hivatal - Tiszafüred





websas.hu

Interactive software released under GNU GPL, Code Credits, Privacy Policy
PR Csoport: Hírek | Kameravilág - biztonság | Shaggy szőnyegek | varrogep88.hu | Honlap elemző teszt | Szobalevegő | Vajaiajtó | Webdesign nyíregyháza