Köziglap.hu  
Toggle Content .:: Kezdőlap :: Közösségi fórumok :: Regisztráció ::.
Toggle Content User Info

Üdvözlet Anonymous

(Regisztráció)

Csatlakozás:
Legutóbbi: adrkk88
Új, ma: 0
Új, tegnap: 0
Összes: 4574

Látogató online:
Tag: 1
Látogató: 12
Összes: 13
Ki hol van?:
 Tag:
 Látogató:
01: Hírek
02: Saját beállítások
03: Hírek
04: Hírek
05: Fórum
06: Content
07: Content
08: Saját beállítások
09: Fórum
10: Hírek
11: Content
12: Fórum
Rejtett: 1
Bejelentkezett admin:

Nincs jelenleg adminisztrátor!

Toggle Content Modulok

Fórum › Bemutatkozás › Szabálysértési ügyek › módosul a törvény?
módosul a törvény?
A szabálysértési ügyekről, problémákról
Ugrás az oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 9, 10, 11
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához   _PRINTER    TartalomjegyzékSzabálysértési ügyek
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
csilla080
Fórumfüggő
Fórumfüggő


Csatlakozott: Január 06, kedd
Hozzászólások: 523

HozzászólásElküldve: 2009. Nov. 26. 11:14    Hozzászólás témája: Re: módosul a törvény? Hozzászólás, az előzmény idézésével

Ezt egyszerűen nem hiszem el!!! Ötezer forintos értékhatár és rendőrségi hatáskör??? Kész... ez nagyon durva, ha átmegy és megszavazzák, akkor nem csak D.I-val van gond...
És velünk mi lesz??? Szedhetjük a sátorfánkat? Már nem azért, én amúgy is szedem... Mosoly Csak kicsit aggasztó a helyzet, nem? Nekünk ezek a tulajdon elleni szabsok teszik ki az ügyeink nagy részét...
Mellesleg nonszensznek találom, hogy 5ezer felett bcs. legyen egy tulajdon ellni.

_________________
Mindig hálás vagyok a nevetésért,
kivéve, amikor az orromon jön ki a tej. (W.A.)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Naxa
Fórumfüggő
Fórumfüggő


Csatlakozott: Január 12, hétfő
Hozzászólások: 538

HozzászólásElküldve: 2009. Nov. 25. 22:58    Hozzászólás témája: Re: módosul a törvény? Hozzászólás, az előzmény idézésével

Úgy látszik fontos lett a szabálysértés a választások közeledtével. Egy újabb tvjavaslat

www.parlament.hu/irom3.../11269.pdf

2009 . évi törvény / J1 .26.9
Érkezett: 2009 4OV 1 7,
a szabálysértésekről szóló 1999 . évi LXIX. törvény módosításáról
1 . §
(1) A szabálysértésekr ől szóló 1999 . évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szstv.) 157. § -
ának (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :
„157. § (1) Aki
a) ötezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást,
orgazdaságot,
b) ötezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesít ő fizetési eszközzel
visszaélést, csalást, szándékos rongálást,
c) ötezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést
követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjed ő
pénzbírsággal sújtható .”
(2) A Szstv. 157 . §-ának (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép:
„(5) Aki a ötezer forintot meg nem haladó lopást mező-, illetőleg erdőgazdaságilag
hasznosított földön lév ő terményre, termékre, illetve haszonállatra, vagy az ott elhelyezett
felszerelésre, eszközre követi el, elzárással vagy százötvenezer forintig terjed ő pénzbírsággal
sújtható.”
(3) A Szstv. 157. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség
hatáskörébe tartozik.”
2.
A jelen törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Indokolás
A növekvő bűnözés és a szélsőséges gondolatok terjedése azzal okolható, hogy a kormány é s
a rendőrség nem tud megnyugtató válaszokat adni a tarthatatlan közállapotokra . Nem csupán
a rendőrség alacsony létszámával van probléma, de a törvényi szabályozás sem biztosít
megfelelő szankciókat. Ha ma valaki 18 .500 forintos értékben követ el lopást, nem kell
számolnia semmi komolyabb következménnyel.
Budapest, 2009 . november 17.
Dávid Ibolya
országgyűlési képe
független
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Naxa
Fórumfüggő
Fórumfüggő


Csatlakozott: Január 12, hétfő
Hozzászólások: 538

HozzászólásElküldve: 2009. Nov. 23. 08:50    Hozzászólás témája: módosul a törvény? Hozzászólás, az előzmény idézésével

A hírek szerint módosítják a szabs törvényt, a Be-t.
A törvényjavaslat alant:

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10873. számú
törvényjavaslat
a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról
szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
Előadó: dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. október
2
2009. évi … törvény
a szabálysértésekről szóló 1999. LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998.
évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény módosításáról
1. §
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 17. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbírságot meg nem fizetés esetén, ha adók módjára nem hajtható be, közérdekű munkára
vagy elzárásra kell átváltoztatni.”
2. §
Az Sztv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya – kivéve, ha a rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen
elveszi – a határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.
(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás
alá vont személy vezetői engedélyét a szabálysértéssel összefüggésben visszavonták.”
3. §
Az Sztv. a 24. §-t követően a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás és pénzbírság alkalmazása
esetén a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken, ha az eljárás alá vont személy a
sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt –– a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság
első fokú határozatának meghozataláig megtérítette.”
4. §
Az Sztv. 27/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabálysértési nyilvántartás részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban
meghatározott formában és módon közli:]
3
„a) a bíróság az előtte indult szabálysértési eljárásokban az (1) bekezdés a)-e) és i) pontok esetén, a
szabálysértési hatóság az (1) bekezdés a)-h) pontok esetén,”
5. §
Az Sztv. 38. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárásra az a szabálysértési hatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a
szabálysértést elkövették.
(2) Ha a szabálysértést több szabálysértési hatóság illetékességi területén követték el, vagy az
elkövetés helye nem állapítható meg, a szabálysértési hatóságok közül az jár el, amelyik az ügyben
korábban intézkedett (megelőzés).
(3) Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a szabálysértési ügyben az
eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, továbbá a
cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.”
6. §
Az Sztv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szabálysértéssel okozott kár értékének megállapításához szakértő nem rendelhető ki. Ha a
szakértő kirendelését az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványozza, és a szakértő várható
költségét megelőlegezi, a szakértő kirendelése kötelező.”
7. §
Az Sztv. a 70. §-t követően a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:
„A határidők
70/A. § (1) Az egyes eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló időtartamot (határidő) törvény
határozza meg, és a törvény alapján a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg. A
határidőt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.
(2) Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. A napokban
megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény
esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely a
4
számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap
utolsó napján.
(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A szabálysértési hatósághoz vagy bírósághoz intézett beadványnak és az előttük teljesíthető
eljárási cselekményeknek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő
elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.
(5) A határnap az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont. A határnapot a
szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg.”
8. §
Az Sztv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabálysértési hatóság által kiszabott rendbírság ellen halasztó hatályú panasznak, a bíróság
által kiszabott rendbírság ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül benyújtott
halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.”
9. §
Az Sztv. 83. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Amennyiben a feljelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, illetőleg
az eljárás megszüntetésére, a tényállás tisztázása érdekében a szabálysértési hatóság]
„b) az 58. § (3) bekezdésére figyelemmel szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt, illetve
a szaktanácsadót;”
10. §
Az Sztv. a 83. §-t követően a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § (1) Ha a tulajdon elleni szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél teszik meg, és a
késedelem az elkövető kilétének megállapítását veszélyezteti, vagy a bizonyítékok eltűnésével
járhat, illetve ha az az eredményes felderítés érdekében szükséges, a rendőrségnek a következő
intézkedéseket kell megtennie:
a) gondoskodik az elkövető kilétének megállapításáról, az eljárás alá vont személy és a tanúk
meghallgatásáról, a tárgyi bizonyítási eszközök beszerzéséről,
5
b) a helyszínt megszemléli, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgál, lefoglalást végez.
(2) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott halaszthatatlan eljárási cselekményről készített
jegyzőkönyvet, a bizonyítékokat, a lefoglalt dolgot haladéktalanul megküldi a hatáskörrel
rendelkező szabálysértési hatóságnak az eljárás lefolytatása végett.”
11. §
Az Sztv. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § (1) Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés
összegében megállapodik, és azt az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának,
illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtéríti, a 24/A. § rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú
határozatának meghozataláig – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – az okozott
kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban kötelezni kell őt annak megtérítésére. A kár
értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján.
(3) Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási
kifogással nem élhet.”
12. §
(1) Az Sztv. 87. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott határozatnak tartalmaznia kell:]
„c) az eljárás alá vont személy kötelezését arra nézve, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől
számított harminc napon belül a pénzbírságot, az egyéb pénzösszeget és a sértett részére az okozott
kár összegét fizesse meg, valamint utalást arra, hogy ha ez nem történik meg, az adók módjára
történő végrehajtás költsége is az eljárás alá vont személyt terheli;”
(2) Az Sztv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabálysértési hatóság egyéb határozatainak alaki és tartalmi követelményeire a (3) bekezdés
rendelkezései megfelelően irányadóak.”
6
13. §
Az Sztv. 111. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbírságot, egyéb pénzösszeget az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől
számított harminc napon belül a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával vagy más, külön
jogszabályban meghatározott módon kell megfizetnie. Az okozott kár értékét a sértett részére kell
megtéríteni.
(2) Ha a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg, illetőleg az okozott kár értékének megfizetésére
kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a
tartozást, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását.”
14. §
Az Sztv. 127/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság által kiszabott pénzbírság, a bíróság által megállapított egyéb pénzösszeg, valamint a
bíróság által megállapított kár értékének végrehajtásáról a XII. Fejezet végrehajtási szabályai
szerint, az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint
illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.”
15. §
Az Sztv. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi,
a) a kiszabott helyszíni bírság megfizetését – ha annak feltételei adottak – a helyszínen
bankkártyával is teljesítheti,
b) ha a helyszíni bírság megfizetésére az a) pontban meghatározott módon nem kerül sor, az
elkövető részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni, és fel kell hívni, hogy a bírságot harminc
napon belül fizesse be.”
16. §
Az Sztv. 157. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértések esetén – ha a feljelentést a rendőrségnél
teszik meg – az eljárás megindítása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség a 83/A. § (1)
bekezdése alapján megtett intézkedést követően az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező
bírósághoz vagy szabálysértési hatósághoz az eljárás lefolytatása céljából.
(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából
érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, és
ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés
megállapítható, vagy ha az önmagukban szabálysértést megvalósító cselekmények a
folytatólagosság egységébe tartoznak.”
17. §
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 70/B. §-a a következő (10)
bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás
megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a
vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő személyek
kérelmére – a (6)-(Laza bekezdésben meghatározottak szerint – legkésőbb a kérelem előterjesztésétől
számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki.”
18. §
A Be. a 70/C. §-t követően a következő 70/D. §-sal egészül ki:
„70/D. § (1) Az eljárás jogerős befejezését követően, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a
vádemelés részbeni mellőzését követően az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó irat
megismerésére a 70/C. § (1) bekezdése az irányadó.
(2) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését
követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés
részbeni mellőzését követően az ügyész a 70/C. § (2) bekezdése szerint jár el.
(3) Az eljárás jogerős befejezését, a nyomozás megszüntetését, az eljárás megszüntetését vagy a
vádemelés részbeni mellőzését követően az államtitkot, a szolgálati titkot tartalmazó irat másolására
és a másolat kezelésére a 70/C. § (5) bekezdés a) pontja az irányadó. A másolatot az eljárás jogerős
befejezését követően az elsőfokú bíróság, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés
8
részbeni mellőzését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell, hogy a
másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben, korlátozás nélkül tanulmányozhassa.”
19. §
A Be. 354. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés
hiányában nem szabhat ki
a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták
el,
b) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett
szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó
szabadságvesztést,
d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak
felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett rövidebb tartamú végrehajtandó
szabadságvesztést,
f) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem
értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,
g) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,
h) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése
vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.”
20. §
A Be. 543. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„543. § E törvény rendelkezéseit a tárgyalás mellőzésével folytatott eljárásban az e fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
21. §
A Be. 547. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a végzésben]
9
„a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést,
foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, kitiltást – katonával szemben
lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő
meghosszabbítását is – alkalmazhat,”
22. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 48. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését
megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az
elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat
megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti.”
23. §
A Btk. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § Mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetésbe. Azonos tartalmú mellékbüntetések közül
azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb.”
24. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
1979. évi 5. törvényerejű rendelet 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg, ha ugyanazon elkövető által elkövetett
és együttesen elbírált tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az
okozott vagyoni hátrány érték-egybefoglalás folytán az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott
összeget meghaladja.”
10
25. §
(1) E törvény 1-16., valamint 24. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett
szabálysértésekre kell alkalmazni.
(2) E törvény 19. §-ának rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a
felülbírált határozatot meghozó bíróság, illetve a felülbírálat eredményeként az ítéletet felülbíráló
bíróság a 2010. május 1-jén hatályba lépett büntetőjogi rendelkezéseket alkalmazta.
26. §
(1) E törvény – a (2)-(4) bekezdés kivételével – a kihirdetését követő harmincadik napon lép
hatályba, és ezzel egyidejűleg
a) a Be. 29. § b) pontjában a „hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e) pont,
Btk. 175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. b)-c) pont],”
szövegrész helyébe a „hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e) pont, Btk.
175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. c)-d) pont, Btk. 321. §
(5) bek. b) pont,],”
b) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (2) bekezdés e) pontjában az „és (6)
bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „ , (6) bekezdésében, valamint (10)
bekezdésében meghatározott”
szöveg lép.
(2) E törvény 1-3. és 5-16., valamint 24. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg
a) az Sztv. 87. § (1) bekezdésében „kártérítést és eljárási költséget” szövegrész helyébe „eljárási
költséget és – a 85. § szerint – kártérítést”, az Sztv. 120. § (1) bekezdésében a „a szabálysértéssel
okozott kár” szövegrész helyébe „a – 85. § szerint – szabálysértéssel okozott kár”, az Sztv. 167. §
(6) bekezdésében a „a pénzbírság meg nem fizetése esetén a nyilvános közzététel részletes
szabályait” szövegrész helyébe az „az adatszolgáltatás rendjét” szöveg lép,
b) a Btk. 195. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény elkövetésére vagy” szövegrész helyébe a
„bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve” szöveg lép,
c) az Sztv. 12. §-a és az azt megelőző alcím, az Sztv. 20. § (4) bekezdésében „ , illetve a hatóság
mellőzte a felelősségre vonást” szövegrész, az Sztv. 73. § (4) bekezdésében az „a felelősségre vonás
mellőzésével vagy” szövegrész, az Sztv. 111. § (3) bekezdése, az Sztv. 126. § (3) bekezdésében az „
, az okozott kár megtérítésére azonban nem kötelezhet” szövegrész, valamint az Sztv. 146. § (1)
bekezdésében a „gyermekkorú személyt arra bír rá, hogy közterületen vagy nyilvános helyen
kolduljon, illetve házalva kéregessen, továbbá aki”
11
szövegrész hatályát veszti.
(3) E törvény 4. §-a 2010. január 2-án lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az Sztv. 27. § (2)
bekezdésében a „kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „az e törvényben és az elektronikus
kapcsolattartás formájára és módjára vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni” szöveg lép.
(4) E törvény 19-21. §-a 2010. május 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg
a) a Btk. 56. § (2) bekezdésében a „mellékbüntetés” szövegrész helyébe a „büntetés”,
b) a Btk. 102. § (1) bekezdés a) pontjában az „és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés”
szövegrész helyébe a „foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kiutasítás”,
c) a Be. 544. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzbüntetés kiszabását, a próbára bocsátást, illetőleg a
mellékbüntetés önálló büntetésként alkalmazását lehetővé teszi,” szövegrész helyébe a
„pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, kitiltást – katonával
szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási
idő meghosszabbítását is – vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi,”,
d) a Be. 547. § (3) bekezdés b) pontjában az „a kiszabott szabadságvesztést, pénzbüntetést, illetőleg
önálló büntetésként alkalmazott mellékbüntetést, próbára bocsátást vagy megrovást,” szövegrész
helyébe az „a kiszabott büntetést, mellékbüntetést, az alkalmazott próbára bocsátást vagy
megrovást”,
e) a Be. 596. § (Laza bekezdésében a „kiutasítás mellékbüntetést” szövegrészek helyébe a „kiutasítást”
szövegek lépnek,
f) hatályát veszti
fa) a Btk. 105. § (2) bekezdése, a Btk. 121. § (3) bekezdése,
fb) a Be. 99. § (2) bekezdés a) pontjában az „alkohol-,”, a Be. 99. § (2) bekezdés b) pontjában a
„vagy kényszergyógyítás”, a Be. 157. § (1) bekezdésében a „pénzmellékbüntetés,” a Be. 466. §-
ában az „ , illetőleg a pénzmellékbüntetésnek”, a Be. 544. § (1) bekezdésében az „illetőleg önálló
büntetésként”, a Be. 563. § (1) bekezdésében az „ , illetőleg a pénzmellékbüntetésnek”, a Be. 585. §
(1) bekezdésében az „ , a pénzmellékbüntetés”, a Be. 592. §-át megelőző alcímben az „és
pénzmellékbüntetés”, a Be. 592. § (1) bekezdésében az „ , illetőleg a pénzmellékbüntetés”, valamint
az „ , illetve a pénzmellékbüntetést”, a Be. 592. § (2) bekezdésében az „ , illetőleg a
pénzmellékbüntetés”, a Be. 592. § (3) bekezdésében az „ , a pénzmellékbüntetés esetén az ítéletben
a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatását illetően meghatározott összeggel”, a Be. 592. §
(4) bekezdésében az „ , illetőleg a pénzmellékbüntetés”, a Be. 595. § (4) bekezdésében a
„pénzmellékbüntetés,” a Be. 596. § (Laza bekezdésében a „mellékbüntetés” szövegrész, valamint a
Be. 562. §-a és az azt megelőző alcím.
(5) E törvény – a 25. § kivételével – 2010. május 2-án hatályát veszti.
12
INDOKOLÁS
a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. A javaslat a tulajdon elleni szabálysértések felderítésének javítása érdekében módosításokat hajt
végre a hatásköri és illetékességi szabályok körében. Egyrészt általános illetékességi szabállyá az
elkövetés helyét teszi, másrészt a tulajdon elleni szabálysértések esetén pedig a rendőrség
közreműködésére van lehetőség.
1. 1. A jelenlegi szabályozás, azaz az elkövető lakóhelye szerinti illetékesség az elkövető érdekeit
jobban szolgálja, azt biztosítja, hogy az elkövető a legkisebb munkakieséssel és időveszteséggel
tudjon a szabálysértési hatóság előtt megjelenni. A lakóhely szerinti illetékesség azonban a
felderítés hatékonyságát gátolja akkor, ha a lakóhely nem azonos az elkövetés helyével. Emellett ez
az illetékességi szabály kevésbé szolgálja a sértett, mint az elkövető érdekeit. Indokolt tehát az
illetékességi szabályok módosítása úgy, hogy az eljárás lefolytatására az a szabálysértési hatóság
legyen illetékes, amelynek a területén a szabálysértést elkövették. Az elkövetés helye fontos lehet
olyan cselekmények esetén, ahol bonyolultabb bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség,
különös tekintettel a helyismeretre.
1. 2. 2006. június 1-jét megelőzően a tulajdon ellen elkövetett szabálysértések értékhatára tízezer
forint volt. Ez azt jelentette, hogy minden 10.000 Ft-ot meghaladó összegű tulajdon elleni
cselekmény bűncselekmény volt.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2007. évi XXVII. törvény 20.000 Ft-ban határozta meg a szabálysértések felső
értékhatárát. Ez a módosítás azt eredményezte, hogy a 20.000 Ft-ot meg nem haladó értékre
elkövetett szabálysértési ügyekben a jegyzőnek kell szabálysértési eljárást lefolytatnia.
Mára világossá vált, hogy ez kiemelkedő problémát jelent a tulajdon elleni szabálysértések körében,
hiszen az elkövető kilétének megállapítása érdekében szükséges felderítési jellegű bizonyítási
cselekmények elvégzéséhez a jegyző nem rendelkezik kellő speciális szakismerettel és kellő
13
apparátussal. Ennek okán a tulajdon elleni szabálysértések elkövetőinek jelentős része ismeretlen
marad.
Megállapítható ezért, hogy a jegyző csak abban az esetben a megfelelő szabálysértési hatóság az
eljárás lefolytatásához, ha az elkövető kiléte megállapítható, és a tényállás egyszerű, különösebb
bizonyítás lefolytatása nem indokolt.
Az eredményes felderítő tevékenységhez szükséges az elkövető kilétének megállapítása, az
elkövető és a tanúk meghallgatása, a tárgyi bizonyítási eszközök megszerzése, valamint a helyszín
megszemlélése, ruházat, csomag és jármű átvizsgálásának az elvégzése. Ennek elvégzésére a
rendőrség felkészült, mivel a vagyon elleni bűncselekmények nyomozását vagy felderítését is e
szerv végzi, különbség a tulajdon elleni szabálysértésekhez viszonyítva csak az értékhatár
tekintetében van.
A rendőrség az a szerv, amely a legnagyobb felkészültséggel rendelkezik a jogellenes
cselekmények felderítéséhez. A rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelmének fő szerve, a
rendőrök minden esetben részesülnek olyan képzésben, amely a bűncselekmények és
szabálysértések megelőzésére, illetve felderítésére vonatkozik.
2. A javaslat olyan szigorítást is tartalmaz, amely abba az irányba hat, hogy a szabálysértési
eljárásban kiszabott szankció – elsősorban a pénzbírság – végrehajtására a lehető leghatékonyabban
kerüljön sor, és a szankcionált személy ne kerülhesse el a szabálysértést megvalósító
magatartásának következményeit.
A szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság önkéntes megfizetésének elmulasztása esetén az
általános végrehajtás hatékonyabbá tétele érdekében a pénzbírság meg nem fizetése esetén a
javaslat törli a közvetlen letiltást, és a pénzbírság meg nem fizetését követően haladéktalanul adók
módjára történő végrehajtást rendel el. Ezzel az eddigi tapasztalatok alapján meglehetősen alacsony
hatékonyságú közvetlen letiltás jogintézménye megszüntetésre kerül, amely gyorsítja a végrehajtási
folyamatot.
3. A javaslat módosítja a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.),
valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) egyes
rendelkezéseit.
14
1.1.3. Az Alkotmánybíróság a 2009. június 9-én meghozott, 61/2009. (VI. 11.) AB határozatában a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) azon rendelkezései kapcsán
állapított meg alkotmánysértést, amelyek az eljárás során keletkezett iratról adható másolatra (Be.
70/B. §) és az államtitok és a szolgálati titok megismerésére (Be. 70/C. §) tartalmaznak szabályokat.
Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően 2009. október 31-ig az
alkotmányellenes helyzetet meg kell szüntetni, és egyrészt a Be.-ben biztosítani kell, hogy terhelt az
eljárás jogerős befejezését követően is kaphasson másolatot az iratokról, másrészt az AB
határozatban kifejtett iránymutatástól függetlenül lehetővé kell tenni, hogy a terhelten kívüli egyéb
büntetőeljárásban részt vevő személyek is a jogerős bírói határozattal lezárt ügyeken kívül, a
nyomozás, az eljárás megszüntetésével, a vádemelés részbeni mellőzésével befejezett eljárásoknál
is kapjanak az iratokról másolatot.
A módosítások oka másrészt a 2009. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Btk.-novella), amely
2010. május 1. napjával jelentősen átalakítja a Btk. szankciótani rendszerét, erre figyelemmel
szükséges a Be. súlyosítási tilalomra vonatkozó és egyéb rendelkezéseinek újraszabályozása.
15
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Sztv. meghatározza azokat az eszközöket, amelyeket az önkéntes teljesítés hiányában a
pénzbírság befizetése érdekében alkalmazni lehet. A pénzbírságot meg nem fizetőkkel szemben első
lépésként a közigazgatás általános szabályai szerint történő behajtásra, illetve adók módjára történő
behajtásra van lehetőség.
A javaslat úgy módosítja az Sztv. 17. § (1) bekezdését, hogy kikerül a rendelkezésből a
közigazgatás általános szabályai szerint történő behajtás, ami a letiltást jelenti. Ennek indoka az,
hogy az adók módjára történő behajtás letiltással veszi kezdetét, ezért szükségtelen ennek az
intézkedésnek a lehetőségét két alkalommal biztosítani.
A 2. §-hoz
A javaslat pontosításokat hajt végre a járművezetéstől eltiltás kezdő időpontja és a beszámítás
tekintetében.
1. Jelenleg nem az Sztv., hanem a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról
szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg a járművezetéstől eltiltás
kezdő időpontját. Az R. a járművezetéstől eltiltást kiszabó határozat jogerőre emelkedését jelöli
meg mint az eltiltás kezdetét. E szabályozáson a javaslat sem változtat, csupán az R. rendelkezését
törvényi szintre emeli.
2. A hatályos Sztv. rendelkezik arról, hogy az eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt,
amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a szabálysértéssel
összefüggésben elvették, illetve bevonták. Be kell számítani azt az időt is, amikor büntetőeljárás
indult a cselekmény miatt, azonban a büntetőeljárás feltételei nem állnak fenn, és az ügyet átteszik
szabálysértési eljárás lefolytatása céljából a szabálysértési hatósághoz. E szabályon a javaslat
annyiban változtat, hogy pontosítja az Sztv. megfogalmazását, és az engedély visszavonásáról
rendelkezik. Ha az engedély a helyszínen elvételre került, akkor az engedély elvételére szükségtelen
utalni, mert az engedély visszavonásáról szóló határozatban a visszavonás időpontját a hatóság az
elvétel időpontjával azonos időpontban határozza meg.
16
A 3. §-hoz
A sértetti érdekek hatékonyabb érvényesülése érdekében a javaslat új 24/A. §-sal egészíti ki az
Sztv.-t, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az elkövető a szabálysértéssel okozott kárt megtérítse.
Ha az elkövető a kárt megtéríti, akkor a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken. Ez a
szabályozás amellett, hogy a sértett érdekeit szolgálja, a büntetés enyhítésével arra ösztönzi az
elkövetőt, hogy mielőbb térítse meg a szabálysértéssel okozott kárt. A javaslat két korlátot is
megállapít. Az egyik korlát az, hogy a közlekedési szabálysértéssel okozott kár megtérítése nem
eredményezheti a büntetési tétel felső határának a csökkenését. Ennek indoka az, hogy közlekedési
szabálysértések esetén a kár megtérítése a baleseti károsult kártérítését jelenti, de az ilyen
cselekmények jellegéből adódóan a közlekedési szabálysértés mint jogsértő magatartás a közúti
járművezetéstől eltiltás alkalmazását is lehetővé teszi. A kár megtérítésével tehát nem történhet meg
a jogsértés teljes „jóvátétele”.
A másik korlát az, hogy kizárólag a határozat meghozataláig történő kártérítés eredményezi a
büntetési tétel felső határának a csökkenését. E rendelkezés kifejezetten azt szolgálja, hogy az
elkövető mielőbb döntsön arról, hogy megtéríti-e a kárt. Ha az elkövető a határozat meghozatalát
követően dönt arról, hogy megtéríti a kárt, nincs lehetőség e kedvezmény igénybe vételére.
A 4. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a bíróság és a szabálysértési hatóság konkrétan mely adatokat közli
a központi szabálysértési nyilvántartás részére.
Az 5. §-hoz
A javaslat módosítja az Sztv. 38. § (1)-(3) bekezdését, amely az illetékességi szabályokról
rendelkezik. A hatályos szabályozás szerint az eljáró szabálysértési hatóság illetékességét
alapvetően az elkövető lakóhelye alapozza meg. Az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása
indokolhatja a kivételes illetékességi szabályok alkalmazását. Eszerint az illetékességet
megalapozhatja az elkövető tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye
vagy a cselekmény felderítésének a helye.
17
A hatályos illetékességi szabályok az elkövetőnek kedveznek jobban, hiszen a legkisebb
időveszteség és munkakiesés árán tud az illetékes hatóság előtt megjelenni. A lakóhely szerinti
illetékesség azonban a felderítés hatékonyságát gátolja akkor, ha a lakóhely nem azonos az
elkövetés helyével. Emellett ez az illetékességi szabály kevésbé szolgálja a sértett érdekeit, mint az
elkövetőét. Indokolt tehát az illetékességi szabályok módosítása úgy, hogy az eljárás lefolytatására
az a szabálysértési hatóság legyen illetékes, amelynek a területén a szabálysértést elkövették. Az
elkövetés helye fontos lehet olyan cselekmények esetén, ahol bonyolultabb bizonyítási eljárás
lefolytatására van szükség, különös tekintettel a helyismeretre.
A továbbiakban is lehetőség lesz azonban kivételes illetékességi szabályok alkalmazására, ha ez az
adott eljárás eredményesebb és gyorsabb lefolytatását biztosítja.
Az illetékességi szabályok megváltoztatásának célja az, hogy a szabálysértések felderítési
eredményessége javuljon.
A 6. §-hoz
A szabálysértéssel okozott kár értékének megállapításához szakértő nem rendelhető ki, figyelemmel
arra, hogy annak díja a szabálysértési értékhatárnál esetenként magasabb is lehet. A javaslat szerint
csak akkor kötelező a szakértő kirendelése, ha azt az eljárás alá vont személy vagy a sértett kéri, és
az eljárási költséget megelőlegezi.
A 7. §-hoz
A javaslat kiegészíti az Sztv.-t egy új 70/A. §-sal, amely meghatározza a határidő számításának
szabályait.
1. A határidő az az időtartam, amely alatt egy eljárási cselekményt el kell vagy el lehet végezni. A
határidők meghatározása egyrészt garanciális, eljárási biztosíték jellegű, másrészt az eltelésükhöz
bizonyos jogkövetkezmények fűződnek. Emellett gazdaságossági érdekeket is szolgálnak, az ügyek
elhúzódásának megakadályozását célozzák.
A határidőt a törvény határozza meg, és a törvény alapján a szabálysértési hatóság, illetőleg a
bíróság állapítja meg. A határidő tartamának megállapítása történhet órában, napban, hónapban és
évben egyaránt.
18
Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. A napokban
megállapított határidőbe nem számít bele a kezdőnap. Például a szabálysértési hatóság határozatával
szembeni kifogás benyújtására megállapított nyolc napos határidő esetében ez azt jelenti, hogy a
közlést követő kilencedik napon is be lehet nyújtani a kifogást.
A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, ami a számánál fogva
megfelel a kezdőnapnak. Ha viszont ilyen nap a lejárati hónapban nincs, akkor a határidő a hónap
utolsó napján jár le. Például az augusztus 31-én megállapított egy hónapos határidő szeptember 30-
án jár le. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanapon
jár le.
A beadványokat a határidő utolsó napján a hivatali munkaidő alatt vagy ezt követően éjfélig postán
is fel lehet adni, míg a hatóság előtt teljesíthető eljárási cselekménynek a hivatalos munkaidő alatt
lehet csak eleget tenni.
2. A határnap az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont. A határnapot a törvény
nem határozza meg, azt mindig a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság állapítja meg.
A 8. §-hoz
Az Alkotmánybíróság a 86/2009. (IX. 24.) AB határozatában megállapította, hogy az Sztv. nem
biztosít jogorvoslati lehetőséget a rendbírsággal sújtott személy számára arra az esetre, ha a bírósági
eljárás során kerül sor rendbírság kiszabására. A javaslat az AB határozatában foglaltaknak
megfelelően biztosítja a jogorvoslati lehetőséget.
A 9. §-hoz
A 83. § (1) bekezdés b) pontjának módosítására azért került sor, mivel a törvény kizárja a kár
értékének megállapításához a szakértő kirendelését – kivéve, ha az eljárás alá vont személy vagy a
sértett azt kéri, és az eljárási költséget megelőlegezi –, egyéb esetekben azonban erre lehetőség van.
A 10. §-hoz
Abban az esetben, ha a tulajdon elleni szabálysértések miatt a feljelentést a rendőrségnél teszik
meg, biztosítani kell, hogy halaszthatatlan eljárási cselekményeket a rendőrség tegyen, ha arra a
felderítés érdekében szükség van. Ennek keretében gondoskodik az ismeretlen elkövető kilétének
felderítéséről, az eljárás alá vont személy, a tanúk kikérdezéséről, a tárgyi bizonyítási eszközök
19
beszerzéséről. Szintén a rendőrség kompetenciája a helyszín megszemlélése, ruházat, csomag és
jármű átvizsgálása, valamint a lefoglalás. A felsorolt cselekmények közül a rendőrség dönti el, hogy
melyek azok, amelyeket meg kell tennie. A rendőrség ezen eljárási cselekmények elvégzése után
teszi át az ügyet a jegyzőhöz vagy a bírósághoz.
A 11. §-hoz
Ha az eljárás alá vont a határozat meghozataláig az okozott kárt nem téríti meg, a szabálysértési
határozatban erre kötelezni kell.
A 12. §-hoz
A javaslat módosítja a szabálysértési hatóság határozatának tartalmi követelményeit. Ennek indoka,
hogy annak tartalmaznia kell, az eljárás alá vont személy a sértett részére az okozott kár összegét
fizesse meg.
A 13. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy az okozott kár értékének megfizetése a sértett részére történik.
Az Sztv. 111. § (2) bekezdésének módosítása indokolt amiatt is, hogy a javaslat megszünteti a
közvetlen letiltás szabálysértési hatóság részéről történő elrendelésének a lehetőségét. Az erre
történő utalást a (2) bekezdésben mellőzni kell, valamint szükséges kiegészíteni az okozott kár
megfizetésének elmulasztása esetén, annak adók módjára történő behajtásával.
A 14. §-hoz
A bíróság által kiszabott pénzbírság és egyéb pénzösszeg végrehajtásáról a jegyző gondoskodik. Itt
szükséges rendelkezni arról, hogy az okozott kár megtérítésének végrehajtása is a jegyző feladata.
A 15. §-hoz
A hatályos Sztv. nem teszi lehetővé a tudomásul vett helyszíni bírság helyszínen történő
megfizetését, kötelezően előírja, hogy az elkövetőnek készpénz-átutalási megbízást kell adni. A
javaslat e szabályozáson annyiban változtat, hogy lehetővé teszi a helyszíni bírságnak a helyszínen
bankkártyával történő megfizetését. A helyszíni bírság megfizetésének e módja lehetőség, így ha a
helyszíni bírságot kiszabó hatóság nem tudja biztosítani a bankkártyával történő befizetést, akkor
továbbra is a készpénz-átutalási megbízás a befizetés módja.
20
A 16. §-hoz
1. A tulajdon elleni szabálysértések elkövetőivel szemben – a „terménylopás” kivételével, amelynél
a javaslat ezt megszünteti – jelenleg nincs lehetőség elzárás büntetés alkalmazására, az eljáró
szabálysértési hatóság kizárólag pénzbírságot szabhat ki.
2. A hatályos Sztv. alapján a tulajdon elleni szabálysértések miatti eljárás a jegyző hatáskörébe
tartozik. E szabályozás hibája, hogy olyan hatóság hatáskörébe utalja az eljárások lefolytatását,
amely hatóság nem rendelkezik apparátussal – az ismeretlen elkövető kilétének megállapítása
érdekében – a törvény által lehetővé tett bizonyítási cselekmények elvégzéséhez.
A jegyző csak abban az esetben a megfelelő szabálysértési hatóság az eljárás lefolytatásához, ha az
elkövető kiléte megállapítható, és a tényállás egyszerű, különösebb bizonyítás lefolytatása nem
indokolt.
Ismeretlen elkövető esetén az elkövető kilétének megállapítására, illetve komolyabb bizonyítást
igénylő szabálysértések esetén a bizonyítási cselekmények lefolytatására a jegyző nem rendelkezik
kellő speciális szakismerettel ahhoz, hogy szakértőket hallgasson meg, vagy szemlét folytasson le.
A rendőrség az a szerv, amely a legnagyobb felkészültséggel rendelkezik a jogellenes
cselekmények felderítéséhez. A rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelmének fő szerve, a
rendőrök minden esetben részesülnek olyan képzésben, amely a bűncselekmények és
szabálysértések megelőzésére, illetve felderítésére vonatkozik, ezért a javaslat e feladatok
elvégzésére lehetőséget biztosít a rendőrség részére.
3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) hatályos szabályozása szerint az,
aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű tulajdon elleni szabálysértések révén rendszeres
haszonszerzésre törekszik, bűncselekményt követ el. Az üzletszerűen elkövetett szabálysértés tehát
– ha a Btk. ezt az egyes tényállásoknál minősítő körülményként szabályozza (pl. lopás, sikkasztás,
csalás) – bűncselekménynek minősül.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy hónapon belül háromszor követ el egyenként 20.000 Ft-ot meg
nem haladó értékre lopást, és lényegében ezzel fedezi megélhetését, az nem három szabálysértést,
hanem három rendbeli bűncselekményt követ el.
21
Az üzletszerűség tehát már ma is bűncselekménnyé minősíti a szabálysértést. Ennek a megoldásnak
azonban az a hátránya, hogy az elkövetésnek rendszeresnek, azaz rövid időközönként ismétlődőnek
kell lennie.
A javaslat visszatér az ún. érték-egybefoglaláshoz. Az érték-egybefoglalás azt jelenti, hogy ha a
cselekmények elkövetése között egy év nem telt el, akkor össze kell adni az egyes elkövetési
értékeket, ha a cselekményeket együttesen bírálják el. Ha ennek eredménye az, hogy az elkövetési
érték a szabálysértési értékhatárt (20.000 Ft-ot) meghaladja, a cselekmény bűncselekménynek
minősülne. Ezzel biztosítható, hogy a nem üzletszerű, de ismételt elkövetés is szigorúbban legyen
büntethető, egyben egyértelművé teszi azt is jogalkalmazók szánára, hogy a lopás vétsége
mindegyik esetben megvalósul, azonban ha az üzletszerűség fennáll, úgy az állapítandó meg.
Ha mind az üzletszerűség, mind az érték-egybefoglalás feltételei fennállnak, akkor az üzletszerűen
történő elkövetés állapítható meg.
Abban az esetben, ha a tulajdon elleni szabálysértési feljelentést a rendőrségnél teszik meg, az
eljárás megindítására a rendőrség rendelkezik hatáskörrel, de annak lefolytatása továbbra is a
jegyző hatásköre marad.
A 17-18. §-okhoz
Az Alkotmánybíróság a 2009. június 9-én meghozott, 61/2009. (VI. 11.) AB határozatában a Be.
azon rendelkezései kapcsán állapított meg alkotmánysértést, amelyek az eljárás során keletkezett
iratról adható másolatra (Be. 70/B. §) és az államtitok és a szolgálati titok megismerésére (Be. 70/C.
§) tartalmaznak szabályokat.
Az alkotmányellenesség oka az, hogy bár a Be. támadott rendelkezései a terhelt eljárásjogi helyzetét
a terhelti státuszban a Be. 43. § (1) bekezdésében meghatározott változásokra (gyanúsított, vádlott,
elítélt) tekintet nélkül rendezik, az eljárás jogerős befejezését követően nem biztosítják az elítélt
számára a rendkívüli jogorvoslati eljárások kezdeményezéséhez az iratok megismerését, illetve e
tekintetben a Be. nem tartalmaz megfelelő és egyértelmű rendelkezéseket. Ezáltal sérül a
fegyveregyenlőség egyik alapeleme, a felkészülés lehetőségének biztosítása – hiszen az iratok az
ügyész számára rendelkezésre állnak –, azaz sérül a tisztességes eljáráshoz való jog.
Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően egyrészt biztosítani kell, hogy a
terhelt az eljárás jogerős bírói határozattal történő befejezését követően is másolatot kaphasson az
iratokról, másrészt a Be. 70/B. § és 70/C. § szabályozását alapul véve azt is lehetővé kell tenni,
hogy a terhelt, továbbá a terhelten kívüli egyéb, büntetőeljárásban részt vevő személyek nemcsak a
22
jogerős bírói határozattal lezárt ügyek esetén, hanem a nyomozás vagy az eljárás megszüntetésével,
illetőleg a vádemelés részbeni befejezésével befejezett, lezárt eljárásoknál is másolatot kapjanak az
iratokról.
A büntetőeljárás során keletkezett iratokból másolat adásáról szóló 10/2003. (V. 6.) IM-BM-PM
együttes rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a másolatot fénymásoló, írógép vagy – a jogosult
beleegyezése esetén – más technikai eszköz segítségével kell elkészíteni.
E rendelkezés természetesen vonatkozik a jelen módosítással beiktatott rendelkezésre is, tehát az e
rendelkezés alapján kiadott másolatokat is el lehet készíteni a hivatkozott rendelet szerint a jogosult
beleegyezése esetén más technikai eszközzel.
A 19. §-hoz
1. A súlyosítási tilalom több eljárásjogi alapelv, így a védelemhez való jog és a jogorvoslati
jogosultság elvének érvényre juttatását szolgálja. A súlyosítási tilalom a terhelt és védő számára
egyfajta garanciát jelent arra nézve, hogy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában a
terheltre nézve súlyosabb joghátrányt tartalmazó határozat nem születhet.
A megjelölt alkotmányossági alapelvek érvényesülésének biztosításán túl a súlyosítási tilalom a
bírói gyakorlat egységét is biztosítja. Kizárja annak lehetőségét is, hogy a fellebbezés
eredményeként szubjektív, mérlegelésen alapuló határozat szülessen.
A hatályos Be. 354. § (4) bekezdése – figyelemmel a Btk. szerinti rangsorra – a büntetési és
intézkedési nemeket súly szerinti sorrendbe állítja, és ennek alapulvételével határozza meg
bűnösség megállapítása esetén a másodfokú bíróság súlyosítási tilalomból következő döntési
korlátait.
A kialakult gyakorlat szerint súlyosabb büntetés kiszabására irányult a fellebbezés, amely:
• önálló büntetés helyett főbüntetés alkalmazására, például járművezetéstől eltiltás helyett
pénzbüntetés kiszabására irányult,
• súlyosabb büntetési nem alkalmazására, így például pénzbüntetés helyett közérdekű munka
alkalmazásra irányult.
A jelenlegi szankciótani rendelkezések mellett ez egyértelmű szabályt jelentett, mivel a
főbüntetések sorrendje súlyossági sorrendet is jelent, azaz a legsúlyosabb főbüntetés a
szabadságvesztés, ezt követi a közérdekű munka és a legenyhébb főbüntetési nem a pénzbüntetés.
23
Ugyancsak a súlyosabb büntetés kiszabására irányult az a fellebbezés, amely
• a büntetési tétel keretei között súlyosabb főbüntetés vagy
• új mellékbüntetés alkalmazására, illetőleg az alkalmazott mellékbüntetés mértékének
növelésére irányult.
2. A Btk.-novella 2010. május 1. napjával átalakítja a Btk. szankciótani részét. A törvény
indokolása kiemeli, hogy a törvény csaknem teljesen felszámolja a hatályos Btk.-ban meglévő, a
büntetési nemek együttes, illetve egymás mellett történő kiszabására vonatkozó korlátokat.
Ezzel a hatályos Btk. által mellékbüntetésként szabályozott szankciók önálló alkalmazásának teljes
körű megteremtésén túl a törvény megsokszorozza a büntetések és intézkedések lehetséges
kombinációit.
A Be. a büntetések és intézkedések egymáshoz viszonyított súlyát a Btk. Általános Részének
rendelkezéseihez igazodva állapítja meg, ebből következően a Btk. szankciótanának módosítása
szükségessé teszi a Be. súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezésének újraszabályozását és az új
Btk. szerinti szabályokhoz való igazítását.
A Btk.-novella következményeként a Btk. a főbüntetés megjelölés helyett a büntetések elnevezést
használja, továbbá a Btk.-módosítás a korábban mellékbüntetésnek számító foglalkozástól eltiltást,
járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, ebben a sorrendben a büntetések között helyezte el. Itt
kiemelendő, hogy a mellékbüntetések büntetések közötti elhelyezése miatt a korábbi sorrend
megbomlott, mivel a korábbi mellékbüntetések (foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás,
kiutasítás) egyenrangúak.
A Btk. szankciótanát érintő módosítás (a szabadságvesztés kivételével) sorrendet nem jelenthet,
mivel a Btk.-módosítás a korábbi mellékbüntetéseknek büntetésként történő meghatározásán
túlmenően arról is rendelkezik, hogy bizonyos korlátozásokkal a büntetések egymás mellett is
kiszabhatók. Ennek értelmében a büntetések közötti eddigi sorrend meghatározása is
értelmezhetetlenné vált. Ezzel összhangban a Btk.-t módosító törvény indokolása is rámutat arra,
hogy a jövőben lehetővé válik többfajta eltiltást tartalmazó büntetés (például foglalkozástól eltiltás
és járművezetéstől eltiltás) együttes kiszabása, sőt, ezek közül bármelyik, de akár a kettő együtt is
kiszabható pénzbüntetéssel kombinálva.
A súlyosítási tilalom hatályos szabályozása szerint nincs annak jelentősége, hogy a vádlott miként
értékeli az adott büntetés vagy intézkedés kiszabását, a súlyosítási tilalom a Btk. által megállapított
büntetések sorrendjét tartja szem előtt. Mindezekre figyelemmel a hatályos szabályozásra alapított
bírói gyakorlat azt is lehetővé teszi például, hogy a másodfokú bíróság – a vádlott terhére bejelentett
fellebbezés hiányában – pénzbüntetés helyett önálló büntetésként a vádlottat a jogászi
24
foglalkozástól egy évre eltiltsa. Ez nyilvánvalóan súlyosabb az elítéltre nézve, azonban a
pénzbüntetés főbüntetés, míg a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés.
A súlyosítási tilalom új szabályozása során továbbra is fenn kell tartani azt az elvet, miszerint nem
annak van jelentősége, hogy valamely büntetés vagy intézkedés alkalmazását a vádlott miként
értékeli, például a javítóintézeti nevelést súlyosabbnak tartja, mint a pénzbüntetést. Ellenkező
esetben a súlyosítási tilalom elvesztené jelentőségét, a védelemhez való jog és a jogorvoslati
jogosultság elve is megszűnne e körben, továbbá olyan joggyakorlat alakulna ki, amely sértené a
jogbiztonság elvét, hiszen teljes egészében a jogalkalmazóra bízná annak megítélését, hogy mely
joghátrány súlyosabb az elítéltre nézve.
A büntetések együttes alkalmazása alóli kivételek megállapításánál a büntetés jellege (azaz nem
sorrendje) az irányadó szempont. Így szabadságvesztés mellett nem lehet közérdekű munkát
elrendelni, kiutasítás mellett nem szabható ki közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
3. A javaslat a szankciótani módosításhoz igazodva szakít a korábbi, büntetések közötti sorrenddel,
és kimondja, hogy közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás,
kiutasítás helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése, illetve részbeni felfüggesztése mellett
sem szabhat ki a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában. E
rendelkezésből következik az, hogy nincs akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság a vádlott
terhére bejelentett fellebbezés hiányában pénzbüntetés helyett közérdekű munkát szabjon ki.
A javaslat e rendelkezésével függ össze, hogy a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában
felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést sem szabhat ki a
jogorvoslatot elbíráló bíróság, mivel a részben felfüggesztett szabadságvesztés lényege, hogy a
szabadságvesztés fele részének végrehajtása függeszthető fel próbaidőre, azaz egy része
ténylegesen végrehajtandó. Ebből következően nyilván súlyosabb a vádlottra nézve.
Továbbra is a súlyosítási tilalomba ütközik, ha a másodfokú bíróság felfüggesztett szabadságvesztés
helyett végrehajtandó szabadságvesztést szabna ki a terhelt terhére bejelentett fellebbezés
hiányában.
A javaslat a hatályos szabályozás azon rendelkezését sem módosítja, amely szerint a jogorvoslatot
elbíráló bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában végrehajtandó szabadságvesztés
helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem szabhat ki. Ezzel függ
össze a javaslat azon szabálya, hogy a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában
végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztés annak részbeni
felfüggesztése esetén sem alkalmazható.
25
A fenti szabályokból következik az is, hogy a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában
részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett rövidebb tartamú végrehajtandó szabadságvesztés
sem szabható ki.
Természetesen a súlyosítási tilalomba ütközik, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által
alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket szabna ki a terhelt terhére
bejelentett fellebbezés hiányában. Annak azonban nincs akadálya, hogy a másodfokú bíróság a
szabadságvesztés kivételével az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések helyett más büntetéseket
szabjon ki, a büntetések száma azonban nem növekedhet.
A javaslat továbbra is fenntartja a hatályos szabályozás azon rendelkezését, miszerint a másodfokú
bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki az elsőfokú bíróság által
nem alkalmazott mellékbüntetést. Így ha az elsőfokú bíróság közügyektől eltiltást, kitiltás
mellékbüntetést nem szabott ki, azt a másodfokú bíróság sem alkalmazhat.
4. Az új szankciótani reform érinti a katonai mellékbüntetéseket is, ezek közül kettőt, a lefokozást,
valamint a szolgálati viszony megszüntetését a korábbi szabályozástól eltérően katonai büntetésként
jeleníti meg. A katonai büntetések bevezetésével egyidejűleg szükséges az erre irányadó súlyosítási
tilalom szabályainak meghatározása. A Javaslat szerint a másodfokú bíróság a vádlott terhére
bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése
helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése, illetve részbeni felfüggesztése mellett sem. Itt kell
utalni arra, hogy a katonai büntetések szintén egyenrangúak. Figyelemmel arra, hogy a szankciótant
érintő módosítás csupán a katonai mellékbüntetések számát csökkenti, így a katonai
mellékbüntetésekre irányadó új rendelkezés bevezetése szükségtelen, különös tekintettel arra, hogy
a súlyosítási tilalom új szabályozása nem érinti a hatályos rendelkezésnek a mellékbüntetésekre
vonatkozó szabályát, azaz a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában
nem szabhat ki az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést.
A 20-21. §-hoz
A Btk.-novella a szankciótani reform keretében újraszabályozza a büntetések és mellékbüntetések
rendszerét. A 2010. május 1. napjától hatályos új szankciórendszer szerint a korábbi
mellékbüntetések közül a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás büntetés lesz,
és csak azok maradnak mellékbüntetések (közügyektől eltiltás, a kitiltás), amelyek kizárólag más
büntetés mellett szabhatók ki. Ezen rendelkezésekre figyelemmel szükséges a tárgyalás
mellőzésével folytatott eljárás új szankciótani rendelkezésekhez való igazítása.
26
A 22. §-hoz
A javaslatban foglaltak szerint a feltételes szabadság megszüntetésének kötelező esetei bővülnek
azzal, hogy a törvénybe visszakerül a feltételes szabadság megszüntetése kötelező esetének korábbi
szabályozása, miszerint kötelező megszüntetni a feltételes szabadságot, ha az elítéltet a feltételes
szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekményéért végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
A 23. §-hoz
A mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetésbe, így eltérő szabályozás hiányában minden
egyes ítéletben kiszabott mellékbüntetést egymásra tekintet nélkül, külön-külön kellene
végrehajtani. Ez azonban nem teljesen esne egybe a jogalkotói szándékkal, ezért a
mellékbüntetésekre eltérő szabályozást tartalmaz.
Összbüntetésbe foglaláskor a mellékbüntetések esetében az abszorpció elve érvényesül. A
mellékbüntetések közül – ha azonos tartalmúak – az elítéltre nézve hátrányosabbat kell
végrehajtani.
A 24. §-hoz
Az érték-egybefoglalás bevezetéséhez szükséges módosítani a Btké. ide vonatkozó rendelkezését is,
miszerint nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg, ha több ugyanolyan cselekményt
együttesen bírálnak el. Indokolt azonban meghatározni egy határidőt, amelyen belül kell az adott
cselekményeket elkövetni a rendelkezés alkalmazhatóságához, ellenkező esetben azok az elkövetők,
akik esetében az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóságok késlekednek,
rosszabbul járnak. A javaslat ezért egy éven belül elkövetett cselekmények esetében teszi lehetővé
az érték-egybefoglalás alkalmazását.
A 25. §-hoz
A javaslat úgy rendelkezik, hogy a szabálysértési törvényre vonatkozó rendelkezéseket a
hatálybalépést követően elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni.
A javaslat a már elfogadott, Btk.-t, illetve Be.-t módosító törvények rendelkezéseivel kapcsolatban
szövegpontosításokat, javításokat tartalmaz, mind a Btk.-t, mind a Be.-t érintően.
27
A javaslat rendelkezik a Be. súlyosítási tilalmat szabályozó 354. § (4) bekezdésének módosítása
kapcsán, annak alkalmazhatóságáról. E rendelkezést a következő indokok teszik szükségessé.
A súlyosítási tilalomra vonatkozó eljárási szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha azok
összhangban állnak a büntető anyagi jogi szabályokkal. A 2010. május 1-jén hatályba lépő új
szankciótani rendelkezésekhez igazodó eljárási szabályok csak azokban az ügyekben
alkalmazhatóak, amelyekben az ügydöntő határozat alapját az új büntető anyagi jogi rendelkezések
képezték, ellenkező esetben az eljárási jogi rendelkezések nem értelmezhetők.
A 26. § -hoz
1. A javaslat úgy rendelkezik, hogy a szabálysértési törvényre vonatkozó rendelkezés 2010. január
1-én, illetve január 2-án lép hatályba.
A 86/2009. (IX. 24.) AB határozat megállapította, hogy az Sztv. nem biztosított jogorvoslati
lehetőséget arra az esetre, ha a szabálysértési hatóság az eljárást a felelősségre vonás mellőzésével
fejezi be. Az Sztv. lehetővé teszi az eljárás során a cselekmény súlyának mérlegelését s a
cselekmény csekély súlya esetén kivételes elbírálás alkalmazását. Ennek két esetét ismeri: a
figyelmeztetést, valamint a felelősségre vonás mellőzését. Mindkét esetben megállapításra kerül az
eljárás alá vont személy felelőssége, ezért a javaslat az Sztv. 12. §-át hatályon kívül helyezi. Szintén
hatályon kívül helyezi az Sztv. 111. § (3) bekezdését, mivel megszünteti a közvetlen letiltás
szabálysértési hatóság részéről történő elrendelésének a lehetőségét. Az adók módjára történő
behajtás elrendelésére történő utalás bekerül a 111. § (2) bekezdésébe. A javaslat hatályon kívül
helyezi az Sztv. 146. § (1) bekezdés első fordulatát, mivel a javaslat szerinti módosítás értelmében a
Btk. 195. § (2) bekezdése szerint bűncselekményt követ el, aki kiskorú személyt szabálysértés
elkövetésére rábír.
2. A javaslat a Be. egyes szakaszainak, illetve a Btk. módosítása hatálybalépésének napjaként a
kihirdetést követő harmincadik napot jelöli meg. Ez alól kivétel jelent a javaslat 19-21. §-a. A
Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXX.
törvény 2010. május 1-jével változtatja meg a szankciórendszer szabályait, és ugyanezen időponttól
szünteti meg az alkoholisták kényszergyógyítását. Erre figyelemmel a javaslatnak azok a szabályai,
amelyek a Be.-nek a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezéseit érintik, 2010. május 1-jén
lépnek hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát vesztik a Be. 99. §-ának az alkoholisták
kényszergyógyításával összefüggő rendelkezései.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához   _PRINTER    TartalomjegyzékSzabálysértési ügyek Időzóna: GMT + 1 óra
Ugrás az oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 9, 10, 11
11 / 11 oldal


Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban
Nem csatolhatsz fájlokat ebben a fórumban
Nem tölthetsz le fájlokat ebben a fórumban


websas.hu

Interactive software released under GNU GPL, Code Credits, Privacy Policy
PR Csoport: Hírek | Kameravilág - biztonság | Shaggy szőnyegek | varrogep88.hu | Honlap elemző teszt | Szobalevegő | Vajaiajtó | Webdesign nyíregyháza