Köziglap.hu  
Toggle ContentToggle Content .:: Kezdőlap :: Közösségi fórumok :: Regisztráció ::.
Toggle Content User Info

Toggle Content Modulok

Hírek › Előzetes az új eljárási törvényről
Közigazgatás korszerűsítése Újítások a közigazgatási eljárásban címmel a Magyarország hu-n olvastam az alábbi fontos kiemeléseket.

A novembertől hatályba lépő új törvény szakmai híre az azt alkalmazók és betartani kötelesek körében is az, hogy sok jó dolog van benne, ám gyakorlatban több pontja egyszerűen végrehajthatatlan, tarthatatlan határidőket tartalmaz, s némely ponton nem biztos, hogy annyira ügyfélbarát.

Oktatásáról pedig annyit hallani, hogy 300 oktató van, ők majd oktatnak egy vezetői kört, előbb egy hétről hallottunk, mára már pénz hiányában két napról beszélnek, s majd e vezetők tanítanak helyi szinteken.

Még ezzel sincs gond, mindezt természetsen a napi munka mellett, s egyéb új jogszabályok folyamatos tanulása mellett. Én csak azt nem értem mire is kell pénz? Az oktatásra? Nem munkaidőben végzi mindenki? Sosem értettem, hogy munkaidőben végzett munkáért miért jár díjazás...S mibe is került mindez eddig, s mibe fog összesen?

Természetesen a helyi szinten dolgozók ezt munkaköri kötelességként végzik, s ez így is van rendjén!

November 1-jén lép hatályba a közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ket.), amely számos új, ügyfélbarát jogintézményt honosít meg a hatósági eljárásokban. Összeállításunkban a Ket. legfontosabb újításait gyűjtöttük össze.

A közigazgatási eljárásról szóló törvényt az Országgyűlés még tavaly decemberben fogadta el, hatályba azonban csak 2005. november 1-jén lép. A törvényre azért volt szükség, hogy újabb lépést tegyünk az ügyfélbarát, szolgáltató típusú közigazgatás felé.

Az új jogszabály az 1957-es államigazgatási eljárásról szóló törvényt váltja fel. Kidolgozására a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal kodifikációs bizottságot hozott létre. Bende-Szabó Gábor, a Magyar Közigazgatási Intézet kutatási igazgatója, a kodifikációs bizottság tagja szerint az államigazgatási törvény 1981-es átfogó revíziója után a szabályozás már javarészt megfelelt a modern közigazgatás követelményeinek, mégis számos ponton volt szükség változtatásra.

A Ket.-ben általános szabályként megmarad a 30 napos ügyintézési határidő. Ennél rövidebb határidőt bármilyen ágazati vagy helyi önkormányzati jogszabály megállapíthat, hosszabbat azonban csak kormányrendelet vagy miniszteri rendelet.

Az ügyfél tudta nélkül nem lehet határozatot hozni

Az egyik legfontosabb újítás a Ket.-ben a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítési kötelezettség. Korábban egy hivatalból indított hatósági eljárásról az ügyfél gyakran csak akkor szerzett tudomást, amikor megkapta a kötelezettségről szóló határozatot.

Az új szabály szerint novembertől a hatóságoknak minden érintettet értesíteniük kell az eljárás megindításától számított öt napon belül. Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha az értesítés az eljárás eredményességét veszélyeztetné, az ügyfelet ilyenkor közvetlenül a határozathozatal előtt értesítik.

Csak egyszer kérhetők be az adatok

Novembertől az ügyfélnek nem kell a hivatalok között ingáznia különböző adatokért, ha azok valahol már szerepelnek az állami/önkormányzati adatbázisokban. A Ket. hatályba lépése után ugyanis az eljárásokban az ügyfelet nem kötelezhetik olyan adatok beszerzésére, amelyek a magyar hatóságok nyilvántartásában valahol már szerepelnek.
Az államigazgatási eljárásról szóló törvényben is volt hasonló szabály, de az csak az adott eljárást végző szervezet belső adatbázisaira vonatkozott, például egy segélykérelemnél a polgármesteri hivatal adataira.

Új jogorvoslati formák a törvényben

A polgári peres eljárások mintájára a közigazgatási eljárásokban is bevezetik az újrafelvétel lehetőségét. Újrafelvétel iránti kérelmet jogerős határozat ellen a határozathozataltól számított hat hónapon belül lehet benyújtani akkor, ha az ügy még nem járta meg a bíróságot, és olyan adat vagy információ jutott az ügyfél tudomására, ami a határozathozatalkor már fennállt, és lényegesen érintette volna a döntést. Újrafelvételnél minden esetben az elsőfokú hatóság jár el, akkor is, ha maga a határozat már másodfokon született.

Szintén jogerős, bíróságot meg nem járt ügyekkel kapcsolatban lehet méltányosságot kérni a hatóságtól, ennek határideje a határozathozataltól számított egy év. Méltányosságot akkor kérhet az ügyfél, ha a határozathozatal után olyan esemény következett be, ami aránytalanul nagy hátrányt okoz számára. Ennek tipikus példája, amikor valaki nem tudja a kiszabott bírság részleteit fizetni, mert elveszítette a munkahelyét.

Hatósági közvetítők tárgyalhatnak

Teljesen új lehetőség a hatósági közvetítő alkalmazása a nagy horderejű vagy sok ügyfelet érintő ügyekben. A Ket. a hatósági közvetítőkkel kapcsolatban úgy fogalmaz: ott alkalmazhatók, ahol a jogszabály ezt lehetővé teszi, vagyis törvény, kormányrendelet, miniszteri, illetve helyi önkormányzati rendelet szükséges hozzá.

A közvetítő alkalmazása olyan, sok embert érintő ügyekben lehet indokolt, mint egy nagyberuházás, ahol a hatóságoknak az ingatlantulajdonosokkal és -használókkal egyeztetve kell megtalálniuk a közös nevezőt.

Határozat helyett konszenzusos döntések

November 1-jétől - ha bármely jogszabály ezt lehetővé teszi - a hatóságok egyoldalú döntéshozatal helyett az ügyféllel való egyeztetés után az ügyféllel hatósági szerződést köthetnek.
Ez lehetőséget ad a közhatalmi alapon felépülő döntés helyett a konszenzusos megoldások keresésére, ez a kezdeti időszakban a foglalkoztatáspolitikai támogatások odaítélése körében lehetséges.

Speciális szervezet foglalkozik a végrehajtással

A Ket. alapján 2008. január 1-jétől a Belügyminisztérium hatáskörében létrejön a Közigazgatási Végrehajtói Szolgálat, a megyei és fővárosi szinten szerveződő hivatalok várhatóan a közigazgatási hivatalokhoz tartoznak majd.
Jelenleg a végrehajtásról az első fokon eljáró hatóságnak kell gondoskodnia, ilyen például egy bírság összegének levonása a vállalkozó bankszámlájáról vagy a parlagfűirtás elmulasztása miatti kényszerkaszálás elrendelése. Ez főleg a kisebb településeken okozhatott sok konfliktust, ahol az eljáró jegyző személyesen ismeri a kötelezettet. A Ket. ezért speciális, kizárólag a végrehajtással foglalkozó szervezetet hoz létre, ennek határidejét a személyi és anyagi feltételek megteremtése miatt a Ket. általános hatálybalépéséhez képest 2008 januárjában állapították meg.

Az elmarasztalt ügyfél fizeti a költségeket

"A korábbi szabályozás elmúlt rendszerben fogant alapelve volt, hogy mindent az állam fizet. Azelőtt kevesebb volt a papírmunka, egy hetvenes-nyolcvanas évekbeli nagyberuházásnál nem volt szükség például részletes környezetvédelmi hatástanulmányra. Másfelől az ügyfelek a múlt rendszerben jórészt természetes személyek voltak, ma pedig a cégek, vállalkozások is jelentős ügyfélkört tesznek ki" - mondta el Bende-Szabó Gábor.
A Ket. alapján novembertől az ügyfél viseli a költségeket, ha hivatalból indult eljárásban a hatóság elmarasztalja. A kérelemre indult eljárások költségeit - például egy beruházás elindításához szükséges szakértői vizsgálatok díja - szintén az ügyfél állja. Ha a hivatalból indult eljárásban - például egy élelmiszerbiztonsági ellenőrzéskor - mindent rendben találnak, a költségek természetesen a hatóságot terhelik.

Kivételek: célszerűtlen és indokolatlanul magas költségek

A hatóságok nem fizettethetik meg az ügyféllel a célszerűtlen eljárási költségeket. Célszerűtlen költség lehet például egy szakértő nem megfelelő kijelölése, ilyenkor a szakértői díjat vagy a szakértő útiköltségét nem lehet az ügyfélre hárítani.
Célszerűtlen költség, illetve az eljárás akadályozásával összefüggő költség azonban az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője (tanú, szakértő, tolmács stb.) oldalán is felmerülhet, például amikor a szakértő nem megy el a meghallgatásra, ilyenkor a megismételt meghallgatás költségei már őt terhelik.
Indokolatlan költségnek az számít, ha például egy kisebb horderejű eljárásban az ügyfél a város legmagasabb óradíjjal dolgozó ügyvédjét bízza meg, vagy utazási költségként a másodosztályú vonatjegy helyett taxizik egyik városból a másikba. Ilyen esetben a hatóság csak az indokolt költséget ismeri el eljárási költségként.

Novembertől csak az érdemi döntést hívják határozatnak

A hatóságok novembertől a polgári peres ügyekhez hasonlóan kétfajta döntést hozhatnak az eljárásokban. Az eljárási kérdésekben hozott döntéseket (pl. az eljárás felfüggesztése, eljárási bírság kirovása) ezentúl végzésnek hívják. Az ügyet érdemben lezáró döntés minősül határozatnak.

Új tananyag készült a közigazgatási szakvizsgákhoz

A Ket. bevezetése a közigazgatásban dolgozóktól is új munkamódszereket követel meg. A Magyar Közigazgatási Intézet áprilistól elindította a Ket.-tel kapcsolatos szakértői és jogalkalmazói szintű képzéseket. Ugyancsak a Magyar Közigazgatási Intézetben nemrég készült el az az elektronikus tananyag, amely valamennyi köztisztviselő számára rendelkezésre fog állni; továbbá jelenleg készülnek azok a tananyagok, amelyek segítségével novembertől már az új követelményekből tesznek köztisztviselői alapvizsgát és szakvizsgát az érintettek.

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

A Ket. rendezi a közigazgatási e-ügyintézés és szolgáltatás alapjait is. Kimondja, hogy az ügyfél a központi rendszer igénybevételéhez ügyfélkapu létesítését kezdeményezheti, amelyen keresztül elektronikus úton kapcsolatba léthet azokkal a szervekkel, amelyek elektronikus ügyintézést vagy interaktív szolgáltatást végeznek.

A Ket. paragrafusainak bevezetésére rövid idő áll rendelkezésre, a felkészülés a közigazgatás minden szintjén feszített munkát követel. Közel félszáz törvényt és ugyanennyi kormányrendeletet kell módosítani ahhoz, hogy az új törvény és a hatályos jogszabályok között megteremtődjön a jogi koherencia. A 115 ezer köztisztviselő felkészítését mintegy 300 oktató végzi.












Írta: mgiz Ideje: Július 21, csütörtök, 21:58:05 (708 olvasás)

Hozzárendelt téma

Közigazgatás korszerűsítéseKözszolgálati vizsgák

"Előzetes az új eljárási törvényről" | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás
Küszöb
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Toggle Content Kapcsolódó linkek
 Kormány.hu
 Adatok: Közigazgatás korszerűsítése


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Közigazgatás korszerűsítése:
Kedvezmények a közszféra dolgozóinak

Toggle Content Cikk minősítése
Átlagos eredmény: 0
szavazatok: 0

Áldozz egy pillanatot az idődből és minősítsd a cikket

Kitűnő
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


Toggle Content Beállítások

Toggle Content A nap híre

Toggle Content jogiforumhírek


websas.hu

Interactive software released under GNU GPL, Code Credits, Privacy Policy
PR Csoport: Hírek | Kameravilág - biztonság | Shaggy szőnyegek | varrogep88.hu | Honlap elemző teszt | Szobalevegő | Vajaiajtó | Webdesign nyíregyháza