Köziglap.hu  
Toggle ContentToggle Content .:: Kezdőlap :: Közösségi fórumok :: Regisztráció ::.
Toggle Content User Info

Üdvözlet Anonymous

(Regisztráció)

Csatlakozás:
Legutóbbi: Deri
Új, ma: 1
Új, tegnap: 0
Összes: 4551

Látogató online:
Tag: 0
Látogató: 23
Összes: 23
Ki hol van?:
 Látogató:
01: Hírek
02: Hírek
03: Fórum
04: Fórum
05: Hírek
06: Saját beállítások
07: Fórum
08: Fórum
09: Hírek
10: Fórum
11: Hírek
12: Hírek
13: Fórum
14: Fórum
15: Fórum
16: Fórum
17: Fórum
18: Fórum
19: Fórum
20: Fórum
21: Fórum
22: Fórum
23: Fórum

Bejelentkezett admin:

Nincs jelenleg adminisztrátor!

Toggle Content Modulok

Hírek › Leszázalékolás szigorítás vagy aktív eszközök?
Fogyatékkal, betegséggel élők Hallhattunk korábban is róla, készül az új koncepció a leszázalékolás és rokkantsági nyugdíj rendszerének átalakítására. Nos a koncepció kész. Kérdés e szép programot ki fogja végrehajtani, s hol lesznek a kivezető utak? A kivezető út pedig munka és munka és munka. Ma is tömegesen keresnének , s keresnek munkát csökkent munkaképességűek és rokkantsági nyugdíjasok, mert élni kell(ene) valamiből. Ám a fal itt is ugyanaz: nincs munka! A munkahelyteremtés pedig pénz, nagyon sok pénz, mi a gazdaságosabb? Én sok munkahelyet szeretnék látni!
A kérdés másik oldala mitől vagyunk ilyen betegek? Hiába hasonlítunk bármely nyugati országéhoz adatokat, lehetetlen, ha dolgozunk belebetegszünk, sokan, s ha nem dolguzunk abba betegszünk bele. Az életünket, színvonalat és környezetet, s nagyon sok mindent képtelenség összehasonlítani , mi bizony még mindig kelet vagyunk. Ki ad munkát egy rokkantsági nyugdíjasnak, igen munkaerőpicra valónak, ma úgy tűnik alig akad olyan, ha mégis, jókora állami támogatással egy töredéket a nagy létszámból.

Nem akarják "ránk önteni" - a kormány óvatosan nyúl a rokkantsági szabályokhoz
Három éves rehabilitációs eljárás előzi meg a leszázalékolást

Hazafi Zsolt 2007. március 28.

Lapunk úgy tudja, fokozatosan, de bevezetik az új rokkantosítási rendszert, amellyel azt szeretnék elérni, hogy minél több csökkent munkaképességű ember maradjon a munkaerőpiacon. A magyarok ugyanis más országokhoz képest nagyon korán mennek nyugdíjba, és alacsony a szolgálati éveik száma.

A választások előtt több szakértői anyag született arról, hogy a nyugdíjkérdésben korrigálni kell a magyar rendszert, mert rövid és hosszú távon egyaránt fenntarthatatlan helyzetben van.

Az egyik legaggasztóbb probléma, hogy a magyarok 94 százaléka évekkel a hivatalos 62 éves nyugdíjkorhatár előtt ment nyugdíjállományba; például a „normál” nyugdíjba vonulás úgynevezett korcentruma 58,6 év, de a rokkantnyugdíjasokat is ideszámítva alig 56,7 év. Emiatt a magyarok más országokhoz képest nagyon korán mennek nyugdíjba, és alacsony a szolgálati éveik száma. (Európában a 65 év a jellemző korhatár, de ezt több helyütt 67-re kívánják emelni.)

Kész a koncepció

A Central European Managment Intelligence (CEMI) helyzetértékelése szerint a korai nyugdíjba-menetel és szolgálati évek alacsony számának egyik fő oka a rokkantnyugdíjasok magas aránya.

2005. januári adatok alapján a 2.46 millió saját jogon nyugdíjszolgáltatásban részesülők 33 százaléka, 808 ezer fő rokkantnyugdíjasként ment nyugdíjba, ebből 2005-ben 466 ezer fő volt korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas. Ez a rendkívül magas arány jórészt az elmúlt 10-15 év tömeges munkahelyvesztéseinek következménye. A CEMI az javasolta: alapvetően szigorítsák a kényszer-menekülési pálya igénybevételei lehetőségeit.

A kormány már tavaly véghez vitt egy „félreformot”, olyan intézkedéseket hozott, amelyek az említett korcentrumot, azaz a nyugdíjba vonulások idejét szigorításokkal és támogatásokkal jelentősen megpróbálják emelni. Emellett bejelentették, hogy a rokkantságinyugdíj-rendszer átalakításával a fogyatékosellátásban részesülőknek lehetőséget biztosítsanak a munkába való visszatérésre.

A közelmúltban elkészült a rokkantsági rendszer átalakításáról szóló előterjesztés a kormány részére, amely részletesen olvasható az illetékes minisztérium honlapján.

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=14004

Információink szerint a munkaképesség megváltozását elbíráló bizottsági értékelést követően csak azok kapnak rögtön rokkantsági nyugdíjat, akik rehabilitációval sem válhatnak munkaképessé. Bevezetik a rehabilitációs járulékot, amit azok kapnak, akik esetében van arra esély, hogy átképzéssel vagy egészségügyi kezeléssel teljes értékű munkát végezhetnek. Ez a járulék a rokkantsági nyugdíjjal megegyező összegű, és maximum három évig adható.

Csak fokozatosan

Ha a rehabilitáció sikeres, akkor az említett személy „marad” a munkaerő-piacon, ha azonban nem, akkor rokkantsági nyugdíjban részesülhet. Olyan eset is előfordulhat, hogy a rehabilitáció csak félig sikeres, például, ha a járulékban részesülő személy kap ugyan új szakmát, de nem tud elhelyezkedni vele – ilyenkor a munkaügyi ellátásban vesz részt. Természetesen előzetesen a munkaerő-piaci esélyeket is megvizsgálják. Mivel a maximum három évig tartó „rehab-járulék” szolgálati időnek számít, ezért mind a nyugdíj-, mind a munkaügyi ellátási ágban tovább mehet a „kliens”.

Az új rendszer három lényeges elemre épül: az új minősítési rendszerre, a rehabilitációs járulékra, valamint a rehabilitációs folyamatra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a „klienssel” nemcsak egészségügyi, hanem munkaügyi és szociális szakemberek is foglalkoznak. Az esetmenedzserek, illetve a rehabilitációs mentorok ezáltal személyre szabottan próbálnak segíteni a csökkent munkaképességű polgároknak, hogy a munkaerőpiacon tudjanak maradni.


Mint az egy szakmai háttérbeszélgetésen elhangzott, az új rendszert nem akarják „ráönteni” a társadalomra, ezért fokozatosan vezetik be. Először 2008. januárjától vonatkozik majd azokra, akik újonnan kérik leszázalékolásukat, később az eljárás kiterjed azokra is, akik régebbi rokkantosítás után felülvizsgálaton vesznek részt. Az új szisztéma a tervek szerint 2010-2011-re áll be a végleges üzemmódba.



Az új rendszer bevezetésére a következő hét évben uniós forrásokkal együtt 60 milliárd forintot szánnak, és reményeik szerint évi mintegy 10-15 ezer embert tudnak majd „visszavezetni” a munkaerőpiacra.


Írta: mgiz Ideje: Március 28, szerda, 20:16:59 (24673 olvasás)

Hozzárendelt téma

Munkanélküliség, foglalkoztatásFogyatékkal, betegséggel élőkEsélyegyenlőség

"Leszázalékolás szigorítás vagy aktív eszközök?" | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás
Küszöb
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Toggle Content Kapcsolódó linkek
 Adatok: Fogyatékkal, betegséggel élők

A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Fogyatékkal, betegséggel élők:
Leszázalékolás szigorítás vagy aktív eszközök?

Toggle Content Cikk minősítése
Átlagos eredmény: 3.54
szavazatok: 33


Áldozz egy pillanatot az idődből és minősítsd a cikket

Kitűnő
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


Toggle Content Beállítások

Toggle Content A nap híre
A legolvasottabb cikk ma:

Gyászhír

Toggle Content Partnereink
KCR-VEZSE

KCR-gportal

Mindentudó

Telefalu


Toggle Content jogiforumhírek


websas.hu

Interactive software released under GNU GPL, Code Credits, Privacy Policy
PR Csoport: Hírek | Kameravilág - biztonság | Shaggy szőnyegek | varrogep88.hu | Honlap elemző teszt | Szobalevegő | Vajaiajtó | Webdesign nyíregyháza