Az e-kapcsolat anomáliái - Problémák és megoldási javaslatok ügyvédi sze
Március 22, csütörtök, 15:38:43

Írta: hivatalnok

Január 1-től kötelező az ügyvédek számára az elektronikus kapcsolattartás a hatóságokkal. Rendszerhibák azonban még bőven vannak, és súlyos jogbizonytalanságot eredményeznek - derült ki az „Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért” Egyesület vitafórumán. Az anomáliák nemcsak az ügyvédeknek okoznak jelentős problémákat, de áttételesen az ügyfelek, az állampolgárok jogait is csorbítják.

2018. január 1-jétől kötelezővé tették az ügyvédek számára az elektronikus kapcsolattartást a hatóságokkal – és nemcsak a polgári peres eljárásokban, hanem a büntető- és a közigazgatási eljárásokban, de a területi ügyvédi kamarákkal való kapcsolattartásban is.

"A rendszerhibák jogbizonytalanságot eredményeznek, mivel a jogorvoslatokra előírt határidőket a gyakorlatban nem lehet tartani." - Gerő Tamás ügyvéd, az ÜDE elnöke - Fotó: ÜDE
Az elektronikus kapcsolattartás működési zavarainak tapasztalatai alapján az „Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért” Egyesület (ÜDE) március 5-én nyilvános vitafórumot rendezett Budapesten. Gerő Tamás, az ÜDE elnöke az eseményre szóló meghívóban így festette le a helyzetet: „Minden hatósággal külön elektronikus felületen kell, hogy tartsuk a kapcsolatot, a
cégeljárásban jól, és biztonságosan működő rendszer, vagyis az elektronikus aláírás helyett
úgynevezett ügyfélkapus felhasználó név, jelszó használatával kell belépnünk, ami miatt
teljesen ki vagyunk szolgáltatva egy esetleges hackertámadásnak, ráadásul az állam minden
tevékenységünket nyomon tudja követni, ami által sérül az ügyvédi titok köre. Mióta
bevezették az új elektronikus kapcsolattartást, mindennaposak a problémák, és a kollégák
folyamatosan visszajelzik a különböző hibákat, ami akadályozza a munkánkat. Sokszor nem
működik a SZÜF, a KAÜ, az ÁVDH, a JÜB2, az RNY, az ÁNYK, E-papír, Cégkapu,
Ügyvédkapu, megszűnt a Perkapu. A különböző rendszerek állandó meghibásodása miatt a
kötelező elektronikus kapcsolattartás nemhogy megkönnyítette volna a munkánkat, hanem
inkább megnehezítette. A rendszerhibák jogbizonytalanságot eredményeznek, mivel a
jogorvoslatokra előírt határidőket a gyakorlatban nem lehet tartani.”
Az ÜDE elnöke megnyitó beszédében beszámolt arról, hogy az elektronikus kapcsolattartás által érintett valamennyi hatóság vezetőjét meghívták a vitafórumra, így az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírósági Tanács elnökét, a legfőbb ügyészt, az igazságügyi minisztert, a belügyminisztert, az ombudsmant, valamint a BVOP és az ORFK vezetőjét is. Különböző okok miatt azonban egyikük sem élt a részvétel lehetőségével.

"A fegyveregyenlőség elve nem érvényesül a Fővárosi Törvényszéki kollégiumvezetői ajánlásában - az ügyvédeket ugyanis kihagyták belőle." - Réti László, a BÜK elnöke - Fotó: ÜDE
Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kamara fő feladata az ügyvédek piacainak és jogainak a védelme. A jogokhoz való hozzáférés korlátozása egyszerre egyedi és kari jogsérelem. Mint elmondta: egyik kollégájuk, Tordai Csaba megosztott a Facebookon egy fővárosi törvényszéki kollégiumvezetői ajánlást, ami arról szól, hogy az elektronikus eljárás ellehetetlenülése esetén miért fogadják el a papíralapú okiratokat is az ügyészségektől és más bíróságoktól. A fegyveregyenlőség elve mégsem érvényesül az útmutatásban, mert az ügyvédek hiányoznak belőle. A kamarai elnök elárulta azt is, hogy a meghívólevélben foglaltak egy részével nem ért egyet. Szerinte például nem a kamara feladata megítélni, hogy a jogalkotó az azonosításnak és a tanúsításnak miért azt az útját választotta, amit választott. De az, hogy a kamara tagjainak jelentős része attól fél, hogy nem tudja kiszolgálni az ügyfeleit, már jogvédelmi kérdés - hangsúlyozta a BÜK elnöke.

"Az ügyfelek technikai okok miatt pervesztesek lehetnek, az ügyvédek pedig viselik a teljesíthetetlen feltételek mellett a kártérítési felelősséget." - Kadlót Erzsébet ügyvéd - Fotó: ÜDE
Kadlót Erzsébet ügyvéd szerint 2018. január 1-jén a teljes igazságszolgáltatási, közigazgatási szférát érintő elektronikus ügyvitel „egészpályás letámadásként szakadt rá mindenkire, aki ebben a szférában dolgozik." Megrázónak nevezte, hogy a bevezetés előkészületlenül történt. Mint megjegyezte, valójában a „béta verziót éljük”, ám ez a verzió következményekkel is jár: az ügyfelekre, mert technikai okok miatt pervesztesek lehetnek; az ügyvédekre, mert ők viselik a teljesíthetetlen feltételek mellett a kártérítési felelősséget; az igazságszolgáltatásra, mert így hiteltelenné válik. Az előadó szerint az elmúlt két hónapban csak problémákkal szembesültek. Nem működnek a hárombetűs rendszerek, mint a szerencsétlen elnevezésű KAÜ, és így „értékes munkaórák mennek el a homokozással, géplefagyással”, miközben a késlekedés miatt folyamatosan a kártérítésnek vannak kitéve. De a bírák is panaszkodnak, mert ők csak fekete kockákat látnak - mondta az ügyvédnő.
"Nem engedhetjük szabadjára azt a gondolatot, hogy a jogalkalmazás öncélú, technikai problémák ügyfeldolgozást gátló, az igazságkeresést ellehetetlenítő áltevekénységben merüljön ki" – hangoztatta Kadlót Erzsébet. "Fontos az élet, a jogi élet megkönnyítése, és az elektronika is erre való. Ami azonban most folyik, az aránytévesztés. A jog mégse lehet alárendelve az ügyvitel egy meghatározott módjának és annak, hogy ezt egyedileg ki hajlandó és hogyan tudja alkalmazni. Az se járja, hogy a hatóságok felmentést adogatnak egymásnak minden alól, de nekünk – végső soron az ügyféli oldalnak – minden kötelező." - tette hozzá.

"Az elektronikus ügyintézésnek a meglévő folyamatokhoz kellene igazodnia." - Homoki Péter ügyvéd, a MÜK informatikai felelőse - Fotó: ÜDE
Homoki Péter ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamari informatikai felelőse szerint nem a technikai megoldások megtalálása nehéz az elektronikus ügyintézésben, hanem az, hogy az elektronikus ügyintézésnek a meglévő folyamatokhoz kellene igazodnia. Már tavaly novemberben kiderült, hogy az ügyvédi kamara – az új ügyvédi törvény ellenére – nem tud adatokat biztosítani az ügyvédek elektronikus elérhetőségéről. "Ha valaki azt gondolja, hogy ő továbbra is Ügyfélkaput használhat, de nem nyit Cégkaput magának, akkor a kamara nem tudja megadni az ügyészségnek a kirendelt védő cégkapus elérhetőségét" – magyarázta az előadó. Azt is elmondta, ha 2018. július 1-je után nem áll a Magyar Ügyvédi Kamara rendelkezésére az egyéni ügyvéd adószáma, akkor az illető nem kap kirendelést, mert nem tudják kirendelésre megadni válaszként. Eddig 1200 egyéni ügyvéd küldte meg a kamarának az adószámát, ötezer még nem.

"A rendszerek egymástól függetlenül lettek kitalálva és fejlesztve, ahelyett, hogy valaki átgondolta volna az elektronikus ügyintézés mozzanatait, és megvizsgálta volna, hogyan illeszkednek azok egy ügy munkafolyamatába." - Nehéz-Posony Márton ügyvéd - Fotó: ÜDE
Nehéz-Posony Márton ügyvéd elöljáróban elmondta: feltétlen és lelkes híve az elektronikus ügyintézésnek. Már akkor elektronikusan intézte a cégügyeit, amikor ez még csak lehetőség volt. 2006-ban hasonló ellenérzések fogadták az elektronikus cégeljárást, ami az idők során bebizonyította a létjogosultságát. Aztán 2009-ben jött a fizetési meghagyásos eljárás, majd a csődeljárás és a felszámolási eljárás elektronikus útra terelése. Ezek a rendszerek azonban egymástól függetlenül lettek kitalálva és fejlesztve, ahelyett, hogy valaki átgondolta volna az elektronikus ügyintézés mozzanatait, és megvizsgálta volna, hogyan illeszkednek azok egy ügy munkafolyamatába. A mai rendszert átgondolatlannak nevezte. "Miért van annyiféle elektronikus környezet, ahányféle eljárás, miért van ennyi elektronikus nyomtatvány, miért géphez kötött környezetet használunk (ÁNYK, Java), holott az egész megoldható lenne, ha minden ügyvédnek lenne egy felhasználói fiókja, amelyben láthatná azokat az ügyeket, amelyekben meghatalmazással rendelkezik" – kérdezte Nehéz-Posony Márton. Javaslatait egy saját programozású példán is demonstrálta: http://dev.nehez-posony.hu/bur/

"Nem egyértelmű a fejlesztés iránya, nem tudni, hogy a személyes vagy az elektronikus ügyintézés áll-e a fejlesztések fókuszában." - Molnár Emil, a NISZ szakértője - Fotó: ÜDE
Az egyetlen külsős meghívott vendég, aki el is jött a konferenciára, Molnár Emil, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) szakértője volt. Ő is végül úgy döntött, hogy nem az előre eltervezett beszédét mondja el, hanem a korábbi előadásokra reagál. A NISZ Zrt.-ről elmondta: ők végzik a legtöbb állami alkalmazás üzemeltetését, illetve az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben nevesített szolgáltatásoknak a szolgáltatói. Ők üzemeltetik többek közt a Cégkapu szolgáltatást is, amelynek nem csak az ügyvédek a felhasználói. Jelenleg több mint 430 ezer regisztrált felhasználója van a Cégkapunak. Szólt arról is, hogy a Perkapu kialakítása során sokat egyeztettek az ügyvédi kamarákkal: milyen igényeik vannak, és hogyan lehetne ezeket a legjobban megoldani. "Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az elhangzott kritikák nagy részének nem a NISZ Zrt. a címzettje" – közölte. Molnár Emil szerint nem egyértelmű a fejlesztés iránya, hiszen nem tudni, a személyes vagy az elektronikus ügyintézés áll-e a fejlesztések fókuszában. "Amíg kormányablakokat építünk, és azt mondjuk, hogy mindenkit tereljünk be a kormányablakokhoz, az erre szánt pénz egy részét az elektronikus ügyintézés fejlesztésére is fordíthatnánk" – állította a NISZ Zrt. szakértője.



Forrás: Jogifórum.hu

Content received from: Köziglap.hu, http://www.koziglap.hu